Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)
134 karitási időszakhoz, mert érzékeny a növény, s ezért kerülni kell az időszakos vízellátásokat, a száraz-nedves periódusok váltakoztatását (GAUTIER, 1972), Az öntözési módok vonatkozásában hasonló kérdések jelentkeznek, mint a téli almánál, de KENWORTHY (1972) körtetáblában végzett csepegtető öntözési kísérlete eredményeként javasolja ez utóbbi öntözési módot. A körte barázdás öntözésével részletesen foglalkozott Bulgáriában DOJCSEV (1974) 1968-1973 között. Olasz Palmetta rendszerben telepitett körtegvümölcsös képezte a kísérlet alapját. A következő kezeléseket alkalmazta: 1. Öntözetlen 2. VK 65 %-nál öntözve (10-60 cm talajszint) 3. VK 75-80 %-nál öntözve. Megállapítása szerint az öntözés hatására erősebb lett a törzs és koronanövekedés, nagyobb számban, hosszabb hajtások képződtek. Azt találta viszont, hogy az öntözés nem hatott szignifikánsan a képződött gyümölcsök darabszámára. Növelte azok átlagsulyát, valamint az extra minőségű termés százalékát. A termésnövekedés a 75-80 VK %-ш tartott növényeknél volt a legnagyobb. Végső következtetése, hogy a talaj nedvességtartalmát 75-80 VK %-on szükséges tartani és ehhez 450-500 vizet javasol kiadni ha-onként és alkalmanként. 3.22. Csonthéjasok öntözése Az idesorolt növények közül meglehetősén sok irodalom található az őszibarack öntözésére, s ezek között is a kísérlet időtartamát, valamint eredményeit figyelembe véve kiemelendő DOCSEV (1972) munkássága. Mielőtt eredményeit részletesen ismertetnénk, az őszibarack környezeti igényeit említjük meg, melyre jellemző, hogy melegigényes növény, és vesszőbe- érést csak meleg, kedvező nyárvége, illetve egyenletes hőcsökkenésü ősz hoz létre. Vízfelhasználása mérsékeltnek mondható, de a jó vizellátottságot erőteljes fejlődésével, gyors termőrefordulással és magas terméshozammal hálálja meg (CSIDER, 1967). Hazánkban két fő termesztési tája alakult ki:
