Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

135

1. A melegfekvésü domboldalak (Budavidék, Mecsek, Balaton északi partvidéke), ahol a talaj jő viztartóképességü, de lejtési viszonyaik miatt száraz területek.

2. A Duna-Tisza közi körzet, ahol általában magas talajvizállásu területei foglalnak helyet (Szeged, Szatymaz), itt általában a talajviz a fák vizigényét kielégíti, de vannak mély talajvizü, futóhomokos területek, ahol a gazdaságos termesztés érdekében öntözni kell (CSIDER, 1968).

DOCSEV (1972) Bulgáriában 6 éves, barázdásan öntözött őszibarack kísérletében az Elberta fajta szerepelt. A kísérletet Plovdiv környéki területen folytatta. A kezelésekben 50, 60 és 70 VK %-on tartotta a talajt, illetve öntözetlen kontrollt használt.

Negativ összefüggést kapott a növény sejtnedvkoncentrációja és a levelek szivóéreje, valamint az eltérő talajnedvességszint között. A szivóerőt alkalmas fiziológiai indexnek tartja az öntözés idejének meghatározásához a tenyészidő folyamán. Megállapította, hogy alacsony talajnedvesség-tartalomnál a levelek szabad viz- és klorofilltartalma nő, akkor, amikor a légzésintenzitás emelkedik és a fotoszintézis csökken. Az elemek asszimilációja is pozitiv összefüggést mutat a vizel látottság szintjével. Hangsúlyozza a magasabb talajnedvesség-tartalom kedvező sze^ '

repét a növény fagytürőképességének növekedésében. Az öntözött területek növényei a következő év kezdeti vegetációját magasabb cukor, protein, nitrogén stb. tartalommal kezdik és igy fokozottabb a tavaszi fiziológiai aktivitás.

Eredményei szerint a növekedés is pozitiv kapcsolatban van a talajnedvesség-szinttel, megfelelő talajnedvességszint esetén a termőrefordulás is fokozottabb. Az öntözött körülmények között lévő erőteljesebb növények kedvezőbb termésalakulással is rendelkeznek (12.táblázat). A termésmennyiséghez viszonyítva a termés minősége is kedvezőbben alakul. A legnagyobb termésmennyiséget, a legjobb minőséget a VK 70 %-o8 szinten tartott növények adták. A korábbi érést a cukortartalom növekedése jelenti öntözött viszonyok között, javasolja tehát, hogy alluviális talajokon VK 70 % között tartsuk a talaj nedvességtartalmát. KEREMIDAJSZKA és DOJCSEV (1972) szintén bulgáriai viszonyok között javasolja az őszibaracknál 0-80 cm-es talajrétegben 70 %-os hasznos viztelitettséget tartani.