Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
92 felhalmozott vízkészletek - szintén tekintetbe veszünk. Példának hozza fel Frese kísérleteit, aki egyik évben a virágzáskori öntözéssel - amikor azt egy nedves időszak előzte meg - 15 %-os terméscsökkenést idézett elő, mig a következő évben hasonló kezeléssel 100 %-os termésnövekedést ért el. A virágzáskori öntözés a növényenként hüvelyszámot és a hüvelyenként átlagos szemszámot növelte, de nem növelte a szemek súlyát (SALTER, 1963, 1967). Ha az öntözést egy kicsit később adták (80 %-os sziromhullás ideién), annak nem volt hatása sem a növényenként! hüvelyek számára, sem súlyára, sem a hüvelyenként borsószemek súlyára. Valószínűleg a kötődés már erre az időszakra befejeződött, de a borsősze- mek hízása még nem indult meg (SALTER, 1967). A következő kritikus szakasz nedvesség tekintetében a zöldborsónál a "szemek hizásá"-nak ideje. Ilyenkor, ha megfelelően el van látva a növény vízzel, ez igen kedvezően hat mind a hüvelyenként borsőszemek számára, mind az átlagos szemsulyra (SALTER, 1963, BEHL és munkatársai, 1968, BALASOV és munkatársai, 1973, PUMPHREY, 1974). Ugyancsak a virágzást és a szemek hízását jelöli kritikus periódusnak BUCHANAN (1972). A zöldborsó racionális öntözéséhez egy vizfelhasználási görbét ad meg, amelyet gyakorlati szántóföldi megfigyelésekből és más egyszerű empirikus adatokból fejlesztett ki (19.ábra). 19. ábra ZÖLDBORSÓ VÍZFOGYASZTÁSI GÖRBÉJE виси ah A / 1912/
