Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
93 Említésre érdemes még PUMPHREY (1974) azon megfigyelése, hogy az öntözések következtében fellépő intenzivebb hajtásnövekedés miatt a hüvelyek jobban vannak árnyékolva, igy bennük a szemek világos sárgászöld színűek, "szőkék" lesznek, ami a konzervipari minőséget rontja. Ugyancsak Pumphrey megállapítása szerint az öntözés a virágzást és a hüvelykötődést elnyújtotta, és az érést 1-7 nappal késleltette. Ez megegyezik a hazai üzemi tapasztalatokkal is. Tekintettel arra, hogy átlagos időjárás mellett az aratás lehetséges ideje 2-3 nap, az öntözéstől esetenként a konzervipari célra betakarított termés arányának növekedését is várhatjuk (CSELOTEI, 1975). Végül kiemeljük, hogy a zöldborsó rövid tenyészideje miatt - ha van öntözési lehetőségünk - utána még egy másodnövénnyel szinte teljes termést érhetünk el. Ily módon a borsó öntözését nemcsak önmagában, hanem a területhasznositás lehetőségeinek figyelembevételével kell értékelni (CSELOTEI, 1975). Zöldbab A zöldbab tavaszi vetés esetén a talajban tárolt és az időközben lehulló csapadékot jól hasznosítja. Hazai vonatkozásban az ipar és a kereskedelem a jelenlegidél lényegesen több zöldbabot tudna felhasználni. A nagy teljesítményű szedőgépek használata és a fogyasztási igények növekedése miatt a bab folyamatos vetése és szedése válik szükségessé. Ezt üzemi körülmények között az évek többségében csak öntözéssel lehet elérni (CSELOTEI, 1968, NYÚJTÓ, 1969)/ Bár a bab a többi zöidségnövényhez képest a talaj nedvességtartalmát elég jól hasznosítja, mégis az egyes öntözéseknél nem szoktunk nagy vízmennyiséget felhasználni. Ennek részben a talaj levegőtartalma iránti igényessége az oka. A talaj tulnedvese- dése a növény sárgulását idézheti elő. Gépi betakarítás esetén a növény utolsó öntözését a betakarítás kezdetéhez kell igazítani. VITKOV-PETKOV (1972) és VITKOV-GRUEV (1973) mérték Bulgáriában Rusze környékén a zöldbab átlagos napi vízigényének alakulását a növény egyes fejlődési fázisaiban. Több év átlagában a vetés-bimbózás kezdete időszakában 10,4 és 21,8 m^/ha között ingadozott ez az érték, a bimbózás kezdete-tömeges virágzás időszakában 15,0-62,2 m^/ha között, a tömeges virágzás-érés időszakában pedig 33,0-43,3 m3/ha között. A bab vízigénye a vegetációs idő alatt 3000-3500 m3/ha körül alakult. A "biológiai koefficiens" (vizigény/vizdeficit a tenyészidőszak alatt) 0,36-0,42 között ingadozott.
