Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
4. Gombák - 4.1. A gombák előfordulása
4. GOMBÁK 4.1. A gombák előfordulása Hosszú időn keresztül az ivóvíz mikrobiológiai minősége a coliform baktériumok kimutatásán alapult. Ezen baktériumok jelenléte a fekál szennyeződésre utalt, valamint a patogén baktériumok, vírusok és protozoák jelenlétét valószínűsítette. A gombák vízelosztó rendszerbeli előfordulását régebben figyelmen kívül hagyták (Nagy et al. 1982). Merni et al. (1982) tavak és folyók vizét hasznosítva ivóvízellátáshoz Finnországban, valamennyi vízmintából mezofil gombákat mutattak ki. A folyóvizekre a termofil gombák (elsősorban Aspergillus fumigatus) magas szintje, míg a tó vizekre ezen gombák alacsony szintje volt jellemző. A tisztított vizek és a csap vizek nagymértékben csökkent számú mezofil gombát tartalmaztak (a nyers vízbeli gombák kb. 33%-át). A kémiai tisztítás koagulációval és fertőtlenítéssel hatékonyabb volt, mint a szűrés és fertőtlenítés a gombák eltávolításához. A termofil gombák a tisztított vízben és a csap vízben ritkán fordultak elő. A kutatások a nyers vizekben általában 8 és 4,5x103/50 mL gomba koncentrációt mutattak ki. A gombák az eukariota (sejtmagot tartalmazó) mikroorganizmusok sokféle csoportját alkotják. Szaporodásuk a tápanyagok heterotróf abszorpcióján alapul. Ezen organizmusok nagy számban vannak jelen a természetben. Az ivóvíz gomba-szennyeződése szórványos. Vízelosztó rendszerbeli előfordulásuk azonban egyértelműen bizonyított. A gombák- a fertőtlenítőszer hatékonyságát csökkentik,- allergéneket (allergiás reakciókat kiváltó antigéneket) és mikotoxinokat hoznak létre,- az élelmiszereket megfertőzhetik, készítésük közben,- az immunhiányos egyének megfertőződéséhez hozzájárulhatnak,- a vízminőséget az íz- és szaganyagok képződése révén befolyásolják. A természetes vizekben a gombák két csoportja uralkodó:- az oomycetes és- a légnedvességbeli hyphomycetes, amelyek a növényi hulladékokban élnek. Ezek a gombák a vízelosztó rendszerben is képesek létezni. A gombák nagy számban élnek a talajban és a levegőben, ahol számos esetben a spórák rendkívül nagy koncentrációja mutatható ki. A vízelosztó rendszerbe bekerülhetnek építéskor, a légtér és a tározó vízfelületének érintkezése során, a víztisztító rendszeren való áthaladáskor, a talajból, csövek kilyukadásakor, javítási munkák során, vagy visszaszíváskor. A csőfelületeken megtelepedhetnek, vagy az üledékekben léteznek, ahonnan a spórák a vízelosztó rendszer vízébe juthatnak.
