Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
25. Az ivóvíz ólomtartalmának eredete - 25.1. Az ólom közegészségügyi hatásai - 25.2 Az ólom eltávolítása
25. AZ IVÓVÍZ ÓLOMTARTALMÁNAK EREDETE A kémia szennyezőanyagoktól eltérően, amelyek a nyers vízben vannak jelen, az ólom szennyeződés általában az anyagok korróziójából ered. Ez a korróziós folyamat általában a régebbi vízelosztó rendszerben és az épületekben játszódik le. A kutatások szerint az ólom fő forrása a Pb-Sn forrasztásokból való kioldódás, ami a házakban lévő vörösréz csövekből és a sárgaréz kifolyócsapokból (általában a krómbevonatú helyekről) származik, szinte kizárólag konyhai és fürdőszobai berendezésekből (Lyons et al. 1977). A kifolyócsapok 2-8%-nyi ólmot tartalmaznak (az ólomtartalom az ötvözet mechanikai megmunkálhatóságát javítja). Az ólomveszély különösen figyelemre méltó, mert a fogyasztó közelében jelentkezik. Ha ott az ólom kioldódik, az egy kis átmérőjű csőbe kerül és kevés a lehetőség a hígulásra a fogyasztás előtt. Bizonyos vízminőségi feltételek esetében a kioldódás sok éven keresztül tart (Lee et al. 1989). A Pb-Sn forrasztás különösen súlyos veszélyt jelent a forrasztás réz illesztési hely elektrokémiai természete miatt. A Pb-Sn forrasztás a rézcső felülettel galván cellát alkot, a réz a katód, a forrasztóanyag az anód. Feltételezve, hogy az ólomoxidáció a fő anódos reakció a forrasztóanyag felszínén (Pb *Pb2+ + 2e_ ; E° = - 0,126 V) és a réz redukció a fő katódos reakció (Cu2+ + 2e_ -» Cu ; E° = + 0,337V). Az oldott oxigén jelenléte az ivóvízben a réz potenciált pozitív irányba tovább tolja, így a galvánfolyamat elektromotoros hajtóerejét növeli. Újabban a Pb-Sn forrasztást kiküszöbölik (Reiber 1993). 25.1. Az ólom közegészségügyi hatásai Az ólom az elosztórendszerekben mindenütt előfordul. Hatása ártalmas. Befolyásolja a- vérnyomást,- idegrendszeri működésre hatása van,- szaporodást befolyásolja,- hem szintézist és- a vitamin D metabolizmust károsíthatja. 25.2 Az ólom eltávolítása A megengedhető maximális ólomkoncentráció ivóvízben 10 pg/L {Council of European Unio 1995). Az ólom meghatározott koncentrációi szoros kapcsolatban vannak az analízis eljárással. A kis ólomkoncentrációk analízise nagyon nehéz, így hibás eredmények születhetnek.
