Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
25. Az ivóvíz ólomtartalmának eredete - 25.1. Az ólom közegészségügyi hatásai - 25.2 Az ólom eltávolítása
280 25. AZ IVÓVÍZ ÓLOMTARTALMÁNAK EREDETE 25.2.1. Víztisztítás Az első megoldás célja az ólomsó lerakodás oldhatóságának csökkentése az ólomcső felszínén (Boireau et al. 1998). Kétféle tisztítási eljárás létezik, amelyekkel az ólom oldhatósága tetemesen csökkenthető, így a csapvíz ólom koncentrációja szabályozható. 25.2.1.1. A víz ph-jának emelése A termodinamikai számítások kimutatták, hogy az ólom oldhatósága a pH-tól és a lúgosságtól függ. A viszonylag kis oldhatóságú víztartalmú ólom-karbonátok az ólom felszínén a víz pH-nak növelésével jönnek létre. Az ólomra legkorrozivabb víz pH- ja 7 alatti. A legkevésbé korrozív víz pH-ja közel 8 és a lúgossága alacsony (191. ábra, Boireau et al. 1998). 191. ábra. A pH, lúgosság és az ólom koncentráció kapcsolata vízben A nanoszűrő a víz ólomkoncentrációját 50%-kal csökkenti (192. ábra, Boireau et al. 1998). Hasonló eredmények adódtak meszes lágyításkor is. 25.2.1.2. Foszfátok adagolása Mineralizált vizek (amelyek főleg kalcium-karbonát tartalmúak) esetében az optimalizált ólom eltávolítás 0,5 mgm/L P és 0,5 mgm/L Zn3(P04)2 adagolásával a csapnál kb. 80%-os (193. ábra, Boireau et al. 1998).
