Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
23. Műanyagok a vízelosztó rendszerben - 23.8. Cementhabarcs bélelésű ivóvíztározók és ivóvízvezetékek
272 23. MŰANYAGOK A VÍZELOSZTÓ RENDSZERBEN Mg (HC03)2 + 2 Ca(OH)2 = Mg(OH)2 + 2CaC03 + 2H20. Belátható, hogy ezek az utóbbi reakciók az ún. egyensúlyban levő vizek esetében már a habarcsban lejátszódnak, így a habarcs tömítettsége gyorsabban létrejön, mint a C02-tartalmú vizek esetében. A C02 korrózió mellett, a szulfáttartalmú vizek betonra agresszív tulajdonsága is fennáll. A szulfát-hatás abban nyilvánul meg, hogy kristályvízben gazdag csapadék, (3CaO A1203 CaS04 32H20) keletkezik: a szulfátok a cementben levő Ca(OH)2-dal reakcióba lépve, gipsz (CaS04) keletkezik, ami a trikalcium-aluminátra rárakódik: 3CaO A1203 + CaS04 + 32H20 - 3CaO A1203 CaS04 32H20. A kutatások arra utalnak, hogy a vízbeli magnézium- és ammónium-ionok is támadhatják a cementhabarcsot: MgCl2 + Ca(OH)2 = CaCl2 + Mg(OH)2. Minthogy a CaCl2 vízben oldódik, ezért a cementhabarcsból kioldódhat. A kocsonyás Mg(OH)2 hátramarad és tömítő hatású. Az ammóniumsók a betont erősen károsítják. A Ca(OH)2-dal való reakció közben azonban tömítőanyag [mint Mg(OH)2] nem keletkezik, hanem illékony NH3 gáz termelődik: 2NH4C1 + Ca(OH)2 - CaCl2 + 2NH3 + 2H20. A cementhabarccsal bélelt vízelosztó csövek üzemeltetésekor szerzett tapasztatok a következőkben foglalhatók össze (Ohmayer 1983):- A frissen bélelt csövek első üzembe helyezésekor a töltővízben magas pH (>12) jelentkezik. Avégből, hogy a lehető legnagyobb koncentrációja jöhessen létre, a töltővizet 12, de még célravezetőbb 24 óráig a friss cementhabarccsal kontaktusban hagyni.- Az első töltővíz leeresztése után a cementhabarccsal bélelt csőben nagy mennyiségű vizet folyamatosan kell bevezetni avégett, hogy a cementhabarccsal érintkező víz tartózkodási ideje a lehető legrövidebb lehessen. Az üzemszünetek, a hosszú pangási időszakok minden esetben elkerülendők. A pH értékek ellenőrzése a cementhabarccsal borított csőszakasz előtt és után különösen akkor ajánlott, ha a borított csőszakasz 1 km-nél hosszabb.- Az utólagosan cementhabarccsal ellátott csövek, avagy a gyárilag (közvetlenül) készített cementhabarcsos csövek, amikor vízzel érintkeznek (növekvő hidratáció időszaka), a Ca(OH)2 oldódása késleltetve jelentkezik. Ugyanígy hat a habarcsfelület és a víztérfogat aránya a Ca(OH)2 oldódás kinetikájára ill. a pH érték növekedésére. A kisebb csőátmérő, vagyis a növekvő habarcs
