Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
23. Műanyagok a vízelosztó rendszerben - 23.4. Műgyanta lakk bevonatok ivóvíztározókban
23. MŰANYAGOK A VÍZELOSZTÓ RENDSZERBEN 267 23.4. Műgyanta lakk bevonatok ivóvíztározókban Az epoxigyanta lakkok vízzel szembeni viselkedésének irodalma kiterjedt (Weigl 1965, Wittenwyler 1965, Hauptmann 1956, Neuhöfer 1966, Jong 1968). A fejezet 30 epoxigyanta lakk vízre gyakorolt hatását mutatja be (Jong 1968), A vízbe leggyakrabban és legérzékelhetőbben a szag- és ízanyagok kerülnek be a műgyanta lakokkal bevont tározókból. Az ok általában az, hogy az oldóanyagok a vízbe diffundálnak. A 188. ábra (Jong 1968) a vizsgált műgyanta lakk hatását érzékelteti. 188. ábra. Különböző műgyantalakk bevonatokhoz tartozó szagküszöb értékek Az ábrából könnyen belátható, hogy szagküszöb értéket elsősorban a műgyanta lakkban lévő oldószer illékonysága, mintsem az illékony anyagok mennyisége befolyásolja:- a 3, 6 és 7 jelű görbe a „gazdag” lakkokat, a 2 jelű görbe a „szegény” lakkbevonatokat képviseli;- a 3, 6, 7 és 2 jelű görbék a 4 jelű „szegény” lakkbevonatot képviselő görbe felett helyezkednek el;- az 1, és 2 jelű görbék - a 6 és 7 jelű görbékkel összehasonlítva - rávilágítanak az illékonyság közötti különbségre;- az 5 jelű görbe az oldószermentes lakkot képviseli;- a 3 jelű görbe szagküszöb értéke a 4. naptól csökken, ami azzal magyarázható, hogy ez a lakk „könnyen illanó” és „illanó” vegyületeket egyaránt tartalmaz. A különböző kutatásokból azonban a következők is valószínűsíthetők (Jong 1968): a szag-és ízhordozó anyagok tározóvízbeli megjelenését nem csupán az oldószer vízbe diffundálása okozza; hanem ezen túlmenően
