Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
236 20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN értve). De a monoklóraminból is keletkeznek melléktermékek, amelyek hatása kellemetlen ízekben nyilvánulhat meg. Bizonyos feltételek esetében a klór és az ammónia reakciójából di- és triklóramin vegyületek jönnek létre, amelyek jóval organoleptikusabb sajátságúak, mint a monoklóramin. A 43. táblázat (Krasner et al. 1986) összehasonlítja a klórra és a klóraminokra vonatkozó íz- és szag-küszöböket, az ízek és szagok fajtáit. A táblázat rámutat arra, hogy a monoklóramin organoleptikus jellegű (a klórhoz hasonlóan), de a detektálási küszöb magasabb. A di- és triklóramin detektálási küszöbei a klórral azonos nagyságrendűek. A triklóramin muskátli-szerű szag tulajdonságú. A diklóramin éles, fehérítő szagú a monoklóraminhoz képest. 43. táblázat. Klór és a klóraminok íz- és-szag jellemzői (USA FPA panel meghatározása szerint) Vegyület Szagküszöb, mg/L mint Cl 2 íz küszöb íz és szag fajtája Hipoklórossav 0,28 0,24 Klóros Hipoklorit-ion 0,36 0,30 Klóros Monoklóramin 0,65 0,48 Klóros Diklóramin 0,15 0,13 Úszómedence TriklóraminMuskátliszerű A klór klór-dioxiddal való helyettesítése, utófertőtlenítés céljából, két problémával jár:- a klór-dioxid stabilitása lényegesen a klór stabilitása alatti, még akkor is, ha azt nagyon jó minőségű víz esetében alkalmazzák (Chedal 1987);- a klór-dioxid lebontódási melléktermékeinek (klorit/klorát) toxicitása gondot jelent (Schalekamp 1986). Egyes klór-dioxiddal fertőtlenített vízelosztó rendszerekben is szag problémákat lehet észlelni. A petróleum és macskahúgy szagok egy csap vizében jelentek meg a maradék klór-dioxid és az illékony vegyületek közötti reakció eredményeként. Ez az eset azt jelenti, hogy a monoklóramin és a klór-dioxid nem minden esetben tekinthető kedvező alternatív fertőtlenítőszemek. 20.2.5. A fertőtlenítési melléktermékek és az íz- és szaganyagok A vízelosztó rendszerből azonosított ízek és szagok gyakran a fertőtlenítési mellék- termékeknek tulajdoníthatók. A fertőtlenítési melléktermékek a fertőtlenítőszer és az oldott szerves szén (DOC) elosztórendszer-beli reakciójából származnak. A klór az oldott szerves anyaggal képes reakcióba lépni. Ez a reakció két fő folyamat szerint játszódik le:
