Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 237- először: a klór, mint oxidálószer a szerves anyagokat oxidálni képes, elvonva belőlük az elektronokat, így oxidációs melléktermékek keletkeznek, mint az aldehidek, savak és ketonok;- másodszor: a klór szubsztituens lehet a szerves anyag bizonyos vázában vagy funkciós csoportjaiban, ami klórozott oxidációs melléktermékeket eredményez. Az adagolt klór zöme közvetlenül kloriddá redukálódik, így az adagolt klórnak csak kis mennyisége képes valójában reakcióba lépni a szerves anyagokkal. A klór helyettesítési reakciók a szén atomokkal általában lassúk, hacsak nem a szén atom aktiválódott oxigént vagy nitrogént tartalmazó elektron donor csoporttal (Mallevialle et al. 1987). Nitrogéntartalmú vegyületek, mint az aminosavak, a klórral töréspont-típusú reakció mechanizmus szerint lépnek reakcióba. Ezek a mechanizmusok stabil szerves klóraminok képződésére vezetnek, amelyek organoleptikus tulajdonságúak. A víztisztításban legismertebb klór helyettesítő reakció a helyettesítés fenolon, ami tipikus gyógyszer ízt eredményez. A 44. táblázat (Van Gémért et al. 1977) érzékelteti, hogy a klórozási termékek észlelési küszöbértékei általában alacsonyabbak, mint az eredeti termékeké. 44. táblázat. A fenol és anizol szagküszöbei különböző klór helyettesítések esetében Vegyületek Szag küszöb koncentráció, mg/L Fenol 1-5.9 4-klórfenol 0.0005-1,2 2,4-diklórfenol 0,002-0.21 Anizol 0,05 2,3,6 -triklóranizol 0,0000000003 2,4,6 -triklóranizo 1 0,00000003 A mért THM koncentrációk tartománya a klórozott vizekben általában 1-200 p/L, tehát ezen molekulák szagküszöb értékeinek nagyságrendjén belül esik (100 pg/L kloroform, 10 pg/L bromoform esetében). Szem előtt kell azonban tartani, hogy a THM vegyületek a klórozási melléktermék mátrixnak csak egy részét jelentik, amelyet általában az összes organohalogén (TOX) paraméterrel fejeznek ki. Az alternatív fertőtlenítőszerek, mint a monoklóramin vagy a klór-dioxid a THM produkciót korlátozzák, hatásuk a TOX produkcióra kismértékű. A bromidokat és a jodidokat tartalmazó vizekben a klór ezen ásványokat oxidálja: bróm és jód keletkezik. Ezek a halogénezett oxidálok a szerves anyaggal reakcióba lépnek, így jódozott és brómozott THM vegyületek képződnek. Ezek a THM vegyületek felelősek, a nagyon erős gyógyszer-orvosi típusú ízekért és szagokért. Koncentrációjuk a ng/L néhány tizede. A 163. ábra a CLSA analízissel felvett kromatogramot mutatja a Párizsi vízelosztó rendszer nyugati részéből (Bruchei et al. 1989). Sokfajta brómozott és jódozott vegyületet azonosítottak (jód-diklórmetán, jód-klór-brómmetán, dibróm-jódmetán,
