Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

12. Klór és klóramin alkalmazása a vízelosztó rendszerekben - 12.3. Klórfogyás a vízelosztó rendszerben

12. KLÓR ÉS KLÓRAMIN ALKALMAZÁSA A VÍZELOSZTÓ RENDSZEREKBEN 159

12.3.2. Hidraulikai állapotok hatása

A 99. ábrán (Kiene et al. 1993) a k'n és C0 kapcsolata értelmezhető lamináris és turbulens áramlás esetén. A vizsgálatok alapján:

k'=k'.,+

R

2,7- kt4 —

c

o J

2,5 e-2 _Z0e-2 \ 1,5*-2 -=• 1,0e- 2 5Pe-3 0

0 1 2 3 4 5 6

C0, mg/L

99. ábra. A klórfogyasztást befolyásoló hidrodinamikai viszonyok hatása

A kísérletek szerint tehát, legalábbis turbulens vízmozgás esetében k'n függ C0-tól. Lamináris vízmozgás esetében a klórfogyás a csőfalon nagyon kismértékű marad, így k'n nagyon közel van ahhoz az értékhez, amit csupán víz esetében adódik: k'n =10r4min1. Ez azt is jelenti, hogy a klór diffúzió a csőfalhoz a fő korlátozó tényező.

12.3.3. Következtetések

Kiene et al. (1993) kutatásai alapján összegzésül megállapítható:- A klórfogyás a vízelosztó rendszerben elsőrendű kinetika alapján határozható meg.- A csőfal hatása a klórfogyasztásra a cső geometriájától (felület/térfogat arány) függ. A csőátmérő növelésével a csőfal reaktivitás hatása redukálódik.- A hidrodinamikai állapotok a klórfogyást befolyásolják. A klór diffúziója a csőfalhoz limitáló tényező lehet. Lamináris vízmozgás esetében a klórfogyás mértéke csökken.- A klór koncentráció szintje a vízelosztó rendszerben (96. ábra) befolyásolja a klórfogyás sebességét: minél kisebb a klór koncentráció, annál nagyobb a klórfogyasztás mértéke.