Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

12. Klór és klóramin alkalmazása a vízelosztó rendszerekben - 12.3. Klórfogyás a vízelosztó rendszerben

154 12. KLÓR ÉS KLÓRAMIN ALKALMAZÁSA A VÍZELOSZTÓ RENDSZEREKBEN

Tartózkodási idő, h NHjCt-CI —*— NO3-N

93. ábra. A maradék klóramin és a nitrát szint változása a víz tartózkodási ideje függvényében a Raleigh-i rendszerben

A 93. ábra a klóramin csökkenését és a nitrát koncentráció növekedését mutatja a tartózkodási idő függvényében (Zhang et al. 2002) a Raleigh-i vízelosztó rendszerben, ami nitrifikációra utal.

12.3. Klórfogyás a vízelosztó rendszerben

A vízelosztó rendszer és a fogyasztóhely közötti vízminőség változást a következő tényezők befolyásolhatják:- a nyersvíz kémiai és biológiai minősége,- a víztisztítás hatékonysága,- a tisztító rendszer, tározók és a vízelosztó rendszer állapota,- a víztisztító-és a vízelosztó rendszer kora, típusa, tervezése, üzemeltetése,- a tisztított víz kémiai és biológiai minősége (Allen et al. 1977),- a különböző forrásokból származó vizek (például kút kombinációkból és/vagy felszíni vizekből).

így az ivóvíz minősége a vízelosztó rendszerben térben és időben változhat.

A vízminőséget a vízelosztó rendszer önmagában is kedvezőtlenül befolyásolja (Lee et al. 1991). A vízelosztó rendszer nemcsak csövek hálózata, hanem érzékeny, dinamikus, élő létesítmény, saját tulajdonságokkal.

A vízminőség változását a vízelosztó rendszerbeli transzportálás közben komplex fizikai, kémiai és biológiai folyamatok alakítják. Ezek a folyamatok a csövekben áramló vízben, a hidraulikai infrastruktúrában lehetnek belső és külső eredetűek. Ilyen folyamatok, például:- a fertőtlenítőszer fogyása a vízbeli anyagokkal való reakciók miatt;- a fertőtlenítőszer reakciói szerves és szervetlen vegyületekkel, amelyek íz és szaganyagokat okozhatnak;