Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
9. Az ivóvíz biológiai stabilitása - 9.4. A víztisztítás hatása az AOC/BDOC arányra
9. AZ IVÓVÍZ BIOLÓGIAI STABILITÁSA 107 Az ozonizálás az oldott aminosavak szintjét csökkenti, de az összes értéket növeli. A növelés az ózon dózissal hozható kapcsolatba és a feltételezés szerint a szabad amino- savak a nagy makromolekulákból felszabadulnak. Az aminosavak az ózonnal reakcióba lépnek, ammonium- és nitrát-ionok képződnek, a klórozáskor keletkező nitrilek nélkül. A biológiai szűrés az összes aminosav 20-50%-át távolítja el, ami 5-25% BDOC- nak felel meg. A 19. táblázatból az is kitűnik, hogy a tisztítás folyamata közben az aminosavak, miközben eltávolítódnak, képződnek is. így ésszerű feltételezni, hogy az aminosavak a vízelosztó rendszerben komplex kapcsolatoknak vannak alávetve. 9.4.2. Aldehidek, oxosavak és karbonsavak (ozonizálási melléktermékek) A kis molekulatömegű aldehidek, oxosavak és karbonsavak (mint az ózonos oxidáció melléktermékei) jelentős része biológiailag könnyen bontódik le (Mitton 1993). Az ozonizálás az aldehidek, oxosavak és karbonsavak nagyobb koncentrációinak létrejöttét idézi elő (Coleman et al. 1992). Ezen vegyületek egy része a természetes vizekből is kimutatható. Ezek vagy reakcióba lépnek az ózonnal és más melléktermékek képződnek, vagy rezisztensek a további reakciókkal szemben. Mind a szabad, mind a kötött aminosavak fontos komponensei lehetnek a BOM- nak. Eltávolíthatók a víztisztítási folyamatok révén, de közben képződhetnek is. Klórral és ózonnal oxidálhatok, miáltal aldehidek képződnek. Ozonizálási melléktermékek, mint a kis molekulatömegű aldehidek, oxosavak és karbonsavak jelen lehetnek a nyers vizekben is, a természetes mikrobiológiai aktivitás következtében. Koncentrációik az ozonizálás miatt, lényegesen növekedhetenek. Ezen melléktermékek közül sok biológiailag lebontható, de a folyamatok komplexek, hiszen egyes komponensek fontosak a mikrobiológiai metabolizmusban. Ezért ezek a vegyületek tulajdonképpen a biológiai szűrőkben képződnek. 9.4.3. DOC, BDOC és AOC változásai a hagyományos víztisztító rendszerben A DOC, BDOC és az AOC változása hagyományos víztisztító rendszerben az 54. ábrán adott modell szerint alakul (Camper et al. 2000), két ágon:- A DOC koncentrációk csökkenése és az AOC szintek növekedése. Ez a trend főleg homok/antracit szűrőkben jelentkezik. A DOC eltávolítás kisebb mértékű. Az előoxidáltatás nagymértékű AOC produkcióra vezetett, amit a következő tisztítási folyamatok nem befolyásoltak. Ez a helyzet különösen kedvezőtlen a vízelosztó rendszerbeli vízminőség alakulása szempontjából.- A DOC, BDOC és AOC szintek csökkenése. Kismértékű biológiai aktivitás a GAC szűrőkben is jelentkezik. A nagy hidraulikai terhelésű, egyfokozatú, két- anyagú GAC szűrők, amelyek elsősorban a részecske eltávolítást biztosítanak, fokozott szűrőbeli biológiai szaporodás esetén.
