Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)

I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 4. Természetes szerves anyag frakciók, minőségi követelmények

4. TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK FRAKCIÓK... 83 Az XAD-8 gyanta a természetes szervesanyagot az adszorpciós affinitás különb­ségek alapján szeparálja, azaz a hidrofób és a hidrofil természetes szerves anyagot választja szét (Carroll et al. 2000). A hidrofób vagy hidrofil kifejezés relatív affini­tásként alkalmazott. Ezért a fűlvin sav, mondják, nagyobb mértékben hidrofil, mint a humin sav, de nagyobb mértékben hidrofób, mint a protein. Általában, a proteinek, szánhidrátok, szabad amino-sav, fenolok, mondják, viszonylag hidrofilek (Buffle 1990). Továbbá, a hidrofobicitásnak jelentős a hatása a víztisztítási folyamatokra: a hidrofób komponensek reaktívabbak és könnyebben eltávolíthatók. A töltés jellemzők is használhatók a természetes szerves anyag szeparálására. Er­re a célra ion-cserélő gyantákat kell alkalmazni. A kationcserélő gyanták a negatív töltésű homológ vegyületek egy csoportját meg tudják tisztítani a gyantán visszatar­tott szervetlen kationoktól. Továbbá, a proteinek más szerves vegyületekből szepa­rálhatók, mert azok kationok savas állapotok esetében, míg többiek semlegesek vagy negatív töltésűek (Buffle 1990). Továbbá, a gáz kromatográfia (GC) - pirolízis - tömegspektrometria (MS) analí­zis alkalmazott a poliszacharidok, polihidroxi aromás anyagok (PHA), proteinek és amino-cukor frakciók mint természetes szerves anyagok osztályozásához. A módszer a természetes szerves anyag komponensek eltávolítási jellemzői vizsgálatához is al­kalmazott, koaguláció és membrán folyamatok esetében. Például, a kutatások kimu­tatták, hogy a poliszacharid viszonylag gyengén távolítható el koagulációval, de az ultraszürő legnagyobb mértékű eltömítésére képes (Mackey et al. 1999). Az előzőekben szereplő szeparációs módszerek alapos mérlegelése bizonyítja, hogy valamely frakcionálási mód nem képes a természetes szerves anyag valameny- nyi fő csoportját egymástól szeparálni. Részletes, valamennyi fő csoportra kiterjedő szeparálás csak két vagy több szeparálási módszer kombinálásával lehetséges (Buffle 1990; Lawler et al. 2003). A természetes szerves anyag (NŐM) komplex, „multi dimenzionális” természete miatt, jellemzéséhez számos kísérleti módszer alkalmazott. A módszerek négy cso­portba sorolhatók (Croue et al. 2000). 1. Az első csoportba tartozó módszerek a természetes szerves anyagbeli vegyü­letek kémiai azonosságát hivatott felderíteni. Ilyen vegyületek például az ami- nosavak, szénhidrátok. 2. A második csoportba tartozó módszerek a természetes szerves anyag moleku­lákban lévő szerkezeti egységek természetét és mennyiségét vizsgálják. Az al­kalmazható módszerek- az elemi összetétel analízist,- a 13C és *H — mágneses mag-rezonancia (nuclear magnetic rezonancia) (NMR) spektroszkópiát,- a Furier-transzformációs infravörös (Fourier Transform Infrared, FTIR) spektroszkópiát és- a pirolízis - gáz kromatográfia - tömeg spektrometriát (Pyr-GC-MS) fog­lalják magukban.

Next

/
Thumbnails
Contents