Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 3. A természetes szerves anyagok összetétele
3. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK ÖSSZETÉTELE 45 3.8. A TALAJOK ÉS A HIDROLÓGIA HATÁSA A TERMÉSZETES SZERVES ANYAGRA A vízi ökoszisztémában lévő szerves anyag geokémiai és ökológiai szerepét ismerni kell. A szerves anyag gyakran szabályozza a geokémiai folyamatokat, azáltal, hogy- proton donorokként hat,- akceptorokként hat,- pH pufferként hat,- befolyásolja a szennyeződések transzportját és lebontódását,- részt vesz az ásványok feloldásában és- a csapadék reakciókban. Az oldott és szemcsés szerves anyag szabályozhatja a fényáteresztő vízréteg mélységét a felszíni vizekben, befolyásolja a tápanyagok rendelkezésre állását, mint szén-tápanyag segíti a mikrobiológiai reakciókat. A természetes szerves anyag (NŐM) befolyásolja a hidrofób szerves anyagok, mint a fémek [ólom (Pb), kadmium (Cd), réz (Cu), cink (Zn), higany (Hg), króm (Cr)]; radionuklidok [plutonium (Pu), americium (Am), uránium(U), kobalt (Co)] mobilizációját. Sok szennyezőanyag, amelyről sokan úgy vélekednek, hogy mozdulatlan a vízi rendszerben, az oldott szerves szénnel (DOC) vagy a kolloidális szerves anyaggal egymásra hatva, a hidrofób vegyületek vándorlását segítik elő. Ezek a reaktív anyagok potenciális prekurzorok a fertőtlenítési melléktermékek számára (Aiken et al. 1995). A szerves anyag tulajdonságainak és mennyiségének változása, különösen az aromás szén tartalom, jelentős tényezők a víztisztítás tervezési stratégiái szempontjából. Például, a vízi humin anyagok klórozásakor kiderült, hogy szoros korreláció létezik a klórfogyasztás, az aromás szén és a fenolos szén tartalom között (Reckhow et al. 1990). A DOC és a klór reakciójából származó klórozási melléktermékek nagyobb problémát jelenthetnek azon periódus alatt, amikor mind a DOC koncentrációk, mind az aromás szén tartalmak egyaránt nagyok. A litoszféra nem választható el külön környezeti területre, amely a szomszédos környezettől független lenne. Például nem lehetséges valamely folyó kémiáját a helyi talaj és talajvíz kémiától függetlenül értelmezni. Figyelembe kell venni a hidrológiai viszonyokat, a vegetációt a vízgyűjtőterületen, a légtérből származó hatásokat. A DOC kémiai jellege a rendszeren belüli biogeokémiai folyamatok eredménye. A talaj összetétel vagy a hidrológia változásai, nemcsak a folyóbeli szerves anyag mennyiségét, de kémiai tulajdonságait is befolyásolhatja. 3.8.1. DEFINÍCIÓK A természetes vizek szerves anyaga oldott (DOC) és szemcsés szerves szénre (POC) osztható. A DOC nagyobb mennyiségű, mint a POC. A DOC közelítőleg 90%- a az összes szerves szénnek (TOC), a legtöbb víz esetében.
