Öllős Géza: Természetes és antropogén szerves anyagok (KÖZDOK Kft, Budapest, 2007)
I. rész TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK - 3. A természetes szerves anyagok összetétele
46 3. A TERMÉSZETES SZERVES ANYAGOK ÖSSZETÉTELE A DOC tovább frakcionálható frakciókra, kromatográf technikával {Aiken et al. 1995): hidrofób savak, bázisok (lúgok), semlegesek, hidrofil savak, bázisok és semleges anyagok. A természetes vizekben a szerves savak alkotják a legnagyobb DOC tömeget. A szerves savak csak kis frakciója kis molekulasúlyú vegyidet. A DOC nagyobb frakciói a legtöbb természetes vízben nehezen lebontható szerves vegyületek, melyeket vízi fulvin savakként és hidrofil savakként definiáltak {Aiken et al. 1992). A vízi fulvin savak sárga színű, heterogén, biológiai szempontból nehezen lebontható szerves savak. Molekulasúlyúk 500-1000 D. A vízi fulvin savak rendszerint a DOC 20-80 százalékát teszik ki. A hidrofil savak hidrofilebbek mint a fulvin savak, elsősorban a savas funkcionális csoportok nagyobb sűrűsége miatt {Aiken et al. 1992), továbbá, a szerves savak heterogén keverékei. A hidrofil savak a DOC 5-20%-át foglalják magukban. A nagyobb molekulasúlyú, nagyobb mértékben hidrofób frakció, amit általában vízi humin savnak neveznek, általában a DOC mintegy 5 százalékát teszik ki. 3.8.2. A DOC EREDETE A szerves anyag mikrobiológiai lebontódása sokféle vegyület formájában jelentkezik, amelyek a DOC alkotói, elsősorban a nem illékony szerves savak formájában, amelyek a DOC uralkodó összetevői a legtöbb vízi környezetben. Ezen szerves savakat nehezen lebontható vegyületeknek tekintik. Szerkezetük, kémiai reaktivitásuk lassan változik a mikrobiológiai folyamatok következtében. A szerves vegyületek, legyenek azok természetes, vagy antropogén eredetűek, amikor oldott állapotban kerülnek, a mozdulatlan , vagy a mozgó talajrészecskékhez csatlakoznak (DOC, kolloidok). Kémiai reaktivitásuk, tekintet nélkül a környezetre,- a termodinamika és- a reakciókinetika- által szabályozott, miközben a DOC-kémia sokfélesége alakul ki. A DOC zöme a vízgyűjtőterület talajában lévő detritusz lebontódása és kilúgozó- dása utáni transzportálódás révén kerül a vízfolyásokba és mélységekben lévő talajvizekbe. A különböző forrásokból származó szerves anyag, különböző kémiai sajátosságú {McKnvight et al. 1991). A vízi humin anyagok például ligninből származva, viszonylag nagy mennyiségű aromás szenet tartalmaznak, nagy a fenol tartalmuk és mivel a ligninben nincs nitrogén (N), kis N tartalmúak. A mikrobiológiai eredetű humin anyagok viszont viszonylag nagy N tartalmúak és kis aromás szén (C) és fenol tartalmúak. A lignin eredetű vegyületek általában refraktory anyagok. A szén és a nitrogén arány, valamint az aromás szén (Ar-C) és az alifás szén (Al- C) közötti kapcsolat a 18. ábrán értelmezhető {Moore 1989). Az analízis C-NMR eljárással történt. Az Antarctica tóból származó vízmintákból kimutatott fulvin savak kizárólag mikrobiológiai eredetűek. Az ábrán a kapcsolati tartomány egyik végén, az alacsony arányok zónájában csoportosulnak. A ligninben gazdag vízgyűjtőn lévő fo- lyókból és tavakból származó minták, mint a Suwannee folyóra vonatkozó arányok,
