Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

Ajánlás

AJÁNLÁS

A vízzel és a környezettel foglalkozó szakember az információ technológia korában is sok tájékozódási nehézséggel találkozik. Ennek okai sokrétűek. Az ismeretek elavulása roppant gyors: a “felezési idő” ma már tíz év alatti. Ezzel egyidőben számos szakterület már-már forradalmi változáson megy keresztül: magas színvonalú művelésük egyre bővülő tudást és esetenként “reménytelenül” nagy számú diszciplína uralását kívánja meg.

Ezek a tulajdonságok jellemzőek a “Vízellátás - csatornázás” szakterületre is, amely eredetileg a klasszikus általános- vagy építőmérnöki tevékenység része volt. Elsősorban a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés műszaki vonatkozásaival foglalkozott. A szükséges ismeretek túlnyomóan a mechanika, a hidraulika és a hidrológia tárgyköreibe tartoztak.

Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A fejlett országokban a vezetékes ivó- vízellátás infrastruktúrája csaknem teljes mértékben kiépült és a csatornázás területén is számottevő fejlődést tapasztalunk. A járványokat sikerült felszámolni és a közegészségügyi igényeket kielégíteni. A “történet” ezzel azonban messze nem fejeződött be. A felszíni és felszín alatti vizek egyre szerteágazóbb szennyezési problémái (eutrofizálódás, nitrát felhalmozódás, mikroszennyezők, arzén stb.), a haváriák és különböző “meglepetések” (például a vízkezelés során keletkező veszélyes mellék- termékek - trihalometán - megjelenése), a hagyományos fertőtlenítésre nem reagáló élő szervezetek (például Cryptosporidium protozoon) jelenléte, a kémiai analitika és a mikrobiológiai vizsgálati módszerek fejlődése, az egészségügyi kockázat felértékelődése, a szennyvíztisztítás területén a biotechnológiai és kollodkémiai alapokon nyugvó korszerű eljárások kifejlesztése, a költségek csökkentése érdekében tett erőfeszítések mind együttesen a “Vízellátás - csatornázás” soha nem látott átalakulásához és kibővüléséhez vezetett. A korábbi diszciplínákon túl nélkülözhetetlenné váltak a biológia és a kémia különböző területei (mikrobiológia, hidrobiológia, analitikai kémia stb.), az ökológia és így tovább.

Ilyen körülmények között még a legkiválóbb szakember is könnyen zavarba jöhet, mit is jelent valamely, a sok diszciplína egyikéből újonnan “felbukkant” kifejezés? Vagy, nem módosult-e ismertnek hitt szavak értelmezése? Tudjuk-e például - az abioszesztontól a zsompig haladva - mit is jelent az anthrax, biofilm-erózió, Borda- féle veszteség, Chironomidae, cianid ion, cianobaktériumok, Cryptosporidium, csőköteges ülepítő, csősúrlódási tényező, denitrifikáció, dekcmtálás, diffúz szennyezés, duzzasztás, ékes tolózár, eleveniszapos szennyvíztisztítás, Escherichia coli toxikológiai teszt, fajlagos iszapterhelés, finombuborékos levegőztetés, Fick-törvény, fordított ozmózis, gereb, gerinc (fő) vezeték, gerinctelenek, Giardia lamblia, halobitás, határérték, hidraulikai esésvonal, hipolimnion, illemhely, Imhoff-medence, jár teszt, kavi-