Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
R
666 részecskeméret eloszlás ♦ részecskék közötti hídkötés R nek a kémiai —» koagulánsok adagolásakor (pl. Al(OH)3 (am), vagy Al-humátok). A képződött részecskék, a kémiai állapotoktól függően, —» stabilak vagy -> instabilok lehetnek. Néha szándékosan agyagot adagolnak a vízmüvekben a —> részecske koncentráció növelése és a flokkuláció kinetika tökéletesítése céljából, részecskeméret eloszlás A szemcsés anyag különböző frakcióinak súly- vagy szám szerinti relatív százaléka. Például a frakciók a 0-1 pm, 1-5 pm, 5-10 pm tartományban választhatók meg. Létezik olyan készülék, amely a -» részecskéket ezen frakciókba szétválasztja. részecske-szám A tisztított víz mikroszkópos vizsgálata speciális „részecske számlálóval”, ami a -> szuszpendált részecskéket szám és méret szerint osztályozza, részecske töltés A -> részecskék elektromos sajátsága, mely ezen anyagok —> stabilitását befolyásolja. A funkciós csoportok —> komplexálása a pozitív töltésű —> koaguláns ionokkal, a részecskék közötti kettős-réteg taszítást csökkenti, a nagy szerves molekulákat kicsapja és/vagy a szerves anyagok szilárd-folyadék határfelületen való —> adszorpcióját serkenti. A pozitív töltésű részecskék felületén adszor- beálódnak, a szerves molekulák —» funkciós csoportjaival összekapcsolódnak, részecskék A természetes vizekben például agyag-zavarosság, azbesztszálak, —> algák, —> vírusok, —> baktériumok, -»protozoon szervezetek (mint a Giardia, Cryptosporidium); továbbá a hidrolízáló fém koagulánsok (mint az alumínium, és vas-sók) révén csapadékképződés útján keletkeznek (pl. Al(OH)3 (am), Fe(OH)3 (am), Al- humátok, Fe-humátok); a szervetlen és szerves -» polimer koagulánsokból -» csapadékképződés révén keletkezhetnek (pl. Al-humátok polialumínium-kloridból, ka- tionos polimer humátok kationos szerves polielektrolitokból); -» vízlágyításkor a —» csapadékképződéssel képződhetnek (pl. CaC03 (s); Hg(OH)2 (am); redukált fémek oldhatatlan oxidált formákká oxidáláskor létrejövő csapadékból is származhatnak (pl. Fe(II) oxidációja Fe(III) csapadékká), részecskék közötti hídkötés Alumínium-szulfát vagy vassó adagolását követően —> anionos polimerek alkalmazottak, mint -> segéd koagulánsok, hogy nagy —> pely- hek keletkezzenek. Ugyanezen célból adagolják a —> nem-ionos polimereket is, a —> szűrés segítése céljából. Ezen polimerek nagy —» molekulasúlyúak (rendszerint 106 felettiek), a részecskéket —» destabilizálják, amint a részecske felszín egy vagy több pontján -> adszorbeálódnak. Nagy molekulasúlyúk miatt méretük elegendő (lánc hosszúság), hogy az oldatba is kinyúljanak, nagyobb távolságra mint az —> elektromos kettős réteg vastagsága. így más, szomszédos részecskéhez is hozzákapcsolódnak. Ezt a részecskék közötti hídkötés (241 a-f. és 378. ábra) érzékelteti. Nagy molekulasúlyú nem-ionos és anionos polimerek adszorbeálódhatnak: 1. az elektrosztatikus erők (a részecskével ellentétes töltésű polimer) miatt; 2. a -> hidrofób tulajdonságok alapján (a polimer nem-poláros csoportokat [-CH2-] tartalmaz, amely a polimer határfelületeken való —> akkumulálódását idézi elő); 3. hidrogén kötés (pl. hidrogén kötés a részecskék felületi hidroxilcsoportjai és a polimer hidroxilcsoportjai között). A polimer adszorpció sebessége a részecske
