Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
R
R részleges biztonságban lévő vízbázis ♦ rétegváz 667 koncentrációval arányos. A kezdeti keverési szempontok fontosak. A jó keverés elengedhetetlen, mert így a lokális túladagolás elkerülhető. —> Restabilizáció is felléphet a részecske felületeken lévő fölös polimer adszorpció miatt. Ilyenkor nincsenek szabad helyek a polimer-hídkötés számára, részleges biztonságban lévő vízbázis A szükséges biztonsági intézkedések részleges végrehajtásával rendelkező vízbázis. részleges kút A megcsapolt vízadó réteg teljes vastagságát a kút nem harántolja, vagy szőrözése nem terjed ki a réteg teljes vastagságára, részleges lágyítás A víz kalcium- és magnézium tartalmának részleges eltávolítása (pl. csak -> meszes lágyítással, utána azonban nem következik ioncserélés), részleges üzemű tározó A csúcsfogyasztás időszakában a vízigény egy részét a —> szivattyú szállítja, reszorpció Visszaszívás, felszívás. rész-vízmennyiség sótalanítása A nitrát (és a szulfát) eltávolításakor a teljes ivóvíz mennyiség sótalanítására nincs szükség. A teljes vízmennyiségnek csak egy része kerül sótalanításra. Ezt követően a kívánt sótartalom vízkeveréssel állítható elő. réteg A földtörténeti üledékképződés során létrejött olyan, általában homogén összetételű képződmény, melynek függőleges kiterjedése a vízszintes kiterjedésnél nagyságrendekkel kisebb. Vízszerzési gyakorlatban három fő típus létezik: 1. vízzáró; 2. vízvezető; 3. félig vízvezető réteg. rétegenergia A -> mélységi vizek felszínre jutását elősegítő energia, amely: 1. a vízhőmérséklet; 2. gáztartalom hatására jelentkező sűrüségkülönbség; 3. a -> közlekedő- edények analógiájára létrejövő többletnyomás; 4. a vízadó rétegre ható -» nyomás stb. következményeként jelentkezik. rétegsor Több, különböző korú és összetételű réteg (rétegösszlet) együttese, rétegszelvény Csővezetékek, csatornák stb. nyomvonala mentén létesített fúrások fúrásszelvényei alapján készített talajmechanikai hossz-szelvény, melyen a talajrétegek, azok anyaga, vastagsága, a talajvízszint stb. helyzete ábrázolt, rétegszerű- és sűrítéses ülepedés A nagy, kb. 500 mg/L koncentrációjú —» szuszpenzió esetében, rendszerint ugyanazon műtárgyban, egyidejűleg jelentkezik. Ilyen helyzet elsősorban a derítőben, a kémiai kicsapatást végző ülepítőkben és a szennyvíz utóülepítőkben jellemző. Rétegszerű ülepedés közben a pelyhesedett részecskék közötti áramlás és az egymásra hatást okozó felületi erők miatt a részecskék egymáshoz viszonyított helyzetüket megtartva „rétegszerűen” ülepednek. A részecskék egymással azonban közvetlenül nem érintkeznek. Ahogy az ülepedés tovább tart, az „ülepítőtér” legalján az un. sűrítéses zóna kezd kifejlődni. Ebben a zónában a részecskékből alkotott váz szemcséi egymással már fizikai kontaktusban vannak. A rétegszerű ülepedés zónájában a koncentráció a sűrítéses zóna aljáig - időben és térben - fokozatosan nő. rétegváz Kutak —> tisztítószivattyúzásakor a kúttal szomszédos vízadórétegből a finomszemcsék eltávolítása után kialakuló zóna.
