Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
A-Á
A arzenátok * arzéniszap 63 pH 38. ábra. Arzénra vonatkozó (redox potenciál)-pH diagram arzenátok Az öt vegyértékű -> arzént tartalmazó arzénsav (H3As04) sói. Az arzenátok —» mérgezők. Az arzenát, az As(V) jóval hatékonyabban távolítható el, mint az arzenit, az As(IlI), minthogy az arzenát a természetes vizekben az arzénsav, H3As04, egy- vagy kétvegyértékű anionjaként van jelen. arzéneltávolítás Az arzéneltávolító eljárás megválasztásakor szem előtt kell tartani, hogy az arzenát, As(V), jóval hatékonyabban távolítható el, mint az arzenit, As(III), minthogy a természetes vizekben az arzénsav, H3As04, egy-vagy kétvegyértékű arzenát -> anionként van jelen. Az arzenit azonban általában semleges vegyületként, háromvegyértékü arzénessavként, H3As03, található a vizekben. Ugyanakkor jól ismert, hogy az együttes csapadékképződés, a -» szorpció, az -a ioncserélés, —> elektrodialízises membrán transzport és a —> fordított ozmózis membrán szűrés jóval hatékonyabban távolítja el az -> ionokat (pl. az arzenáto- kat), mint a semleges vegyületeket (pl. az arzénessavat). Következő technológiák ismertek: 1. —> oxidáció (klórgáz-, hipooldat-, kalium-permanganát adagolása); 2. —> koaguláció, —> flokkuláció, —» adszorpció. Az oxidáció révén keletkezett As(V) vegyületek adszorpciós úton való eltávolítá-sához csapadék (pehely)-ad- szorbens (pl. vas-hidroxid) képződése, illetőleg jelenléte bizonyult a legkedvezőbbnek. arzéniszap Következő komponensekből tevődik össze: 1. az -> adszorbenst képző vegyszerekből (pl. vas só) keletkező hidroxidok (pl. vas-hidroxid); 2. az adszor- benshez adszorbeálódott As vegyület(ek); 3. az —> ioncserélő -> regenerálásakor
