Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)
A-Á
64 arzenitek ♦ arzénmetabolizmus A keletkező mosóvíz-zagy; 4. az As(III), As(V) vegyületté oxidálása közben a vízben lévő háttér szennyezőanyagok, ill. azok kicsapódott termékei; 5. oxidáló-, semlegesítő vegyszerek, ill. azok átalakult termékei; 6. a vízadó rétegből kimosódó, ill. a kút anyagából kioldódó anyagok. Az arzéniszap természeténél fogva, -» toxikus lehet a környezetre, mennyiségétől és minőségétől függően (veszélyes hulladék). Az arzéniszap sorsának, elhelyezhetőségének meghatározásához az —» oldható arzén koncentrációját kell meghatározni. Ha ez az 5 mg/L értéket eléri, vagy azt meghaladja, akkor az arzéniszap toxikusnak minősítendő, ami az iszap- kezelést, a végső elhelyezést bonyolultabbá teszi: elhelyezése csak engedélyezett veszélyes/toxikus szennyezőanyag-feltöltésbe kerülhet. arzenitek A három vegyértékű —> arzént tartalmazó és csak oldatban ismert ortoar- zénessav (H3As03), metaarzénessav (HAs02) vagy piroarzénessav (H4As205) -> sói. —> Mérgezők. arzénmetabolizmus Emberben két folyamatot foglal magában (39. ábra). Miután az arzén az extracelluláris térből az intracelluláris térbe abszorbeálodik, az arzenát [As(Vj] arzenitté [As(III)] -> redukálódik. Ezt követően az arzenit átalakul mono- metilarzénsav (MMA) és dimetilarzénsav (DMA) formává, amely folyamat elsősorban a májban játszódik le. Az arzénmetabolizmus alatt a trimetil-származék (TMA) képződése is várható, ami azonban emberben még nem azonosított. Egyébként az arzén az emberi szervezet normál komponense. Szervezetbe kerülését (pl. víz által, élelmiszerből, atmoszférából) követően az -» oldható formák könnyen felszívódnak (—> abszorbeálódnak) a béltraktusból. Az arzenát, legyen az szervetlen vagy szerves, az arzenitnél könnyebben abszorbeálódik, mert az arzenát kevésbé reaktív a béltraktus membránjaival. 39. ábra. Az arzénmetabólizmusban résztvevő folyamatok
