Öllős Géza: A vízellátás-csatornázás értelmező szótára (VMLK, Budapest, 2003)

O-Ó

598 optimum ♦ orto 0-Ó optimum 1. az élőlények igénye, szükséglete, amely lehetővé teszi számukra, hogy adott környezeti tényezők közé eső tartományban, ahol az élőlény vagy társulás leg­jobban fejlődik, az életjelenségek maximálisak legyenek. Különösen a -» hőmér­séklet, a -»fény, —» tápanyag, víz optimuma nem lehet abszolút érték, mert jelentős -» szaporodás vagy növekedés következhet be olyan mennyiségek mellett is, me­lyek lassú, vagy kisfokú -» irreverzibilis gátlást okoznak. Fontos pont az az alsó ha­tár, ami fölött hő- vagy fénygátlás következik. Az irreverzibilis gátlás alsó határa mindig optimumként jelentkezik, ha a többi tényező nem változik és a megfigyelés számára van elég idő. A kísérletekben kapott pillanatnyi optimumok aszimptotiku­san közelednek a határoptimum felé, ami alatt irreverzibilis gátlás soha sincs és az élőlény fejlődése, az életjelenségek maximálisak; 2. valamely helyzetben, körül­mények között a legkedvezőbb érték, állapot, orális Szájhoz tartozó, szájjal kapcsolatos, organizmus -» Szervezet. organizmusok tudományos neve Az élőlény fajok binomiális nomenklatura szerinti elnevezése. Ez az emberek elnevezéséhez hasonló: családi név és keresztnév, organoleptikus szagmeghatározás Az érzékeléssel kapcsolatos szenzorikus vagy or- ganoleptikus (érzékszervi) mérési módszer (olfaktometria). Ez esetben az emberi orr, mint detektor alkalmazható, ami azonban szubjektív eredményt szolgáltat és számos észlelő személy (panel) szükséges hozzá. Az orr, mint detektor, nagyérzé­kenységű észlelést biztosít. Bizonyos szaganyagokra nézve az emberi orr a jelenlegi műszeres -> analitikát, a jelenlegi müszerezettségi szint esetében felülmúlja. így az érzékeléssel történő meghatározást a műszeres analitika ugyan pótolhatja, de nem helyettesítheti. Azonban az ember általi szagmeghatározásnak is vannak hátrányos oldalai. Az emberi szagérzékeléskor ugyanis a szagok ->fiziológiai észlelése, azok pszichológiai feldolgozása és értelmezése, összesítve hozza létre a szagérzetet, organoleptikus vegyületek íz- és szag okozó-, sok esetben kis koncentrációjú illé­kony-, természetes- vagy ipari eredetű vegyületek. Az érzékszervekkel meghatá­rozható (organoleptikus), a nyers-, és ivóvízre vonatkozó íz- szagproblémákról, azok jellegéről az íz- és szagkerék tájékoztat (347. ábra). Ideális esetben, esztétikai szempontból, a víz íz-szag vegyületeket nem tartalmazhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a víz vegyi anyagoktól mentes, csupán azt, hogy bármely vegyi anyag koncentrációja a szagküszöb- ill. az ízküszöb koncentráció alatt van. Számos -> to­xikus vegyület szagkeltő, még a toxikus küszöb alatt is. Az íz-paramétert egyes ese­tekben közegészségügyi vonatkozású, az ivóvíz-minőség érzékeny indikátorá­nak tekintik. Az íz- és szag észlelhetőségének hiánya azonban a biztonságos ivó- vízellátást nem garantálja. organotróf —> Szervezet, amely -» redox folyamataihoz szerves -» szubsztrátot igé­nyel elektrondonorként. orto Előtag. -» Szubsztituensek egymáshoz viszonyított helyzetét jellemzi.

Next

/
Thumbnails
Contents