Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
5. Víztisztítás - 5.6. Palackozott természetes ásványvizek
30 35 '8 25 ui o 20 o ° 15 10 5 0 05 10 15 20 25 Zavarrosság, NTU 289. ábra. A fürdőzéssel kapcsolatos GI szimptoma-esetek a víz zavarossága függvényében 5.6. PALACKOZOTT TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEK Az utóbbi években a palackozott ásványvíz fogyasztása nő. Ennek okai:- fokozódó vízszennyeződés,- íz- és szaganyagok a vezetékes vízellátásban,- oxidálás/fertőtlenítés közben keletkező melléktermékekkel szembeni ellenérzés,- csapvíz-minőség bizonytalan megítélése közegészségügyi szempontból,- az a kialakult vélemény, hogy a palackozott ivóvíz kifogástalan minőségű,- különösen a turizmus fejlődése, valamint az ivóvízminőségi igény növekedése miatt a biztosabbnak tűnő palackozott víz. Az olyan országokban, amelyekben a vezetékes ivóvíz bizonytalan minőségű, ott a palackozott vizek biztonságos alternatívát képviselhetnek. 5.6.1. MIKROBIOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK A palackozásra kerülő nyersvizet fizikokémiailag jellemezni kell, a kémiai és mikrobiológiai követelményeket pedig ki kell, hogy elégítse. Fertőtlenítés nem megengedett, tisztasága elsősorban a termelési hely védettségétől függ. A természetes ásványvíz csupán szűrhető és a szén-dioxid adagolása vagy eltávolítása, valamint vegyszermentes vastalanítás engedhető meg. Palackozás utáni angliai mikrobiológiai előírásokat, példaként, a 122. táblázat tartalmazza (Fewtrell et ah, 1997). Az előírások országok szerint eltérők. A víznek patogén mikroorganizmusoktól mentesnek kell lenni. Organoleptikus anyagokat csak a szabványban megengedett mértékben tartalmazhat. A baktériumok szaporodása a kis tápanyag tartalmú palackozott vízben azonban normál biológiai folyamat. Az így kiadódó baktériumszám azonban csak a % 1 571
