Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.6. Veszély azonosítása, expozíció értékelése
- másodlagos elterjedés. A fertőző betegségek másodlagos elterjedése egyedülálló jellegzetesség a mikrobiológiai kockázatokban, amit modellezéskor nagy gonddal kell kezelni. A mikrobiológiai kockázat modellezéskor a bizonytalanság csökkentése miatt, további információkra van szükség; a virulenciát vagy a toxicitást és a gazda egészség-állapotát (például érzékenységét) is ismerni kell. A virulencia alapján a mikroorganizmusok a következőképen osztályozhatók:- patogének,- feltételesen patogének (opportunisták),- nem-patogének. A patogén mikroorganizmusok fertőzéses betegséget okozhatnak mind az egészséges, mind a veszélyeztetett egyénekben, míg a nem-patogén mikroorganizmusokat soha nem lehet valamely betegséggel kapcsolatba hozni. Az opportunista patogén mikroorganizmusok csak akkor okoznak betegséget, ha az állapotuk a környezetben és/vagy a veszélyeztetett gazdában lehetőséget biztosítanak a betegség kifejlődéséhez. Míg a patogenitás mechanizmusai egyes mikrobákra ismertek, a betegség okozó potenciállal kapcsolatos tényezők alig felderítettek, különösen ez a helyzet az opportunista patogének esetében. A vízeredetű mikrobák betegség okozó potenciáljának a víztisztítás alatt bekövetkező változására szintén figyelni kell. A fertőző betegségeket okozó mikrobákon túlmenően, egyes baktériumok és algák toxinokat termelnek, amelyek az érintett egyének számára közegészségügyi kockázatot jelentenek, még azt követően is, hogy magát a mikroorganizmust sikerül a vízből eltávolítani. Ezek a toxinok az állat és ember szempontjából nagyon veszélyesek (3. fejezet): közegészségügyi hatásaik a diarrhoeatól a neuro- toxicitásig terjedhetnek. A gazda védekezőképessége a mikrobiológiai és egyéb betegségekkel szemben az emberi test védőmechanizmusai sértetlenségétől függ. Ezen mechanizmusokkal kapcsolatos kockázatbecslés ma még bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy például az amerikaiak száma (akik idősebbek vagy AIDS betegségben szenvednek) nő, így a populáció ezen részére az ivóvízben lévő mikrobák miatt növekvő kockázati szint jellemző. Továbbá, a gazda fizikai állapota és a mikroba állapota is befolyásolja az organizmus-gazda egymásra hatást. Az expozíciós kockázatokat a környezetben lévő mikroorganizmusok fizikai állapota is befolyásolja. A részecske-társulás pedig megvédi a mikrobákat, azáltal túlélésük a vízben nő. Pelyhek vagy részecskék is nagyszámú mikroorganizmust képesek tartalmazni, így az expozíció dózis nő és a közegészségügyi kockázat mértéke jelentősen befolyásolódik. A mikroorganizmusok fiziológiai állapota is jelentősen befolyásolja a fertőző és betegség okozó képességűket. A stressz (például oxidáció alatt lévő) hatása alatt lévő, vagy sérült mikroorganizmusok, amelyek a jelenlegi analitikai mód47
