Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.7. Mikrobák-fertőtlenítési melléktermékek probléma
48 szerekkel nem mutathatók ki, is képesek betegséget okozni. A gazda hajlamosságot, a mikrobiológiai patogenitást vagy toxicitást befolyásoló tényezőkre vonatkozó információk sok vízeredetü mikrobára hiányoznak. A kockázat modellek és a kockázatbecslés bizonytalan voltát, amint az előzőkből lépten nyomon lehet érezni, csökkenteni kell. 1.7. MIKROBÁK-FERTŐTLENÍTÉSI MELLÉKTERMÉKEK PROBLÉMA Az ivóvízellátásban gyakran kell szembenézni a problémával, hogy valamely kockázat csökkentésekor, másik kockázat nő, ill. megjelenik. A mikrobiológiai- fertőtlenítési melléktermék kockázat dilemma verseny-kockázatot jelent. A jövőben a verseny-kockázatot, mint súlyos égető problémát, mélyrehatóan kell analizálni ill. súlyozni (9a. ábra). 9 a. ábra. Ivóvízellátás dilemmája Az bizonyos, hogy a fertőtlenítés elhagyása a társadalomra rendkívül szerencsétlen hatású lenne, az ésszerűség határán túlra esne. Másrészt, a fertőtlenítési dózis csökkentésére irányuló törekvések figyelemre méltók (Glaze, 1993). A mikrobiológiai- és kémiai kockázatok súlyozásakor meg kell határozni a következő különbségeket:- a közegészségügyi hatások súlyossága,- a közegészségügyi hatások biztonsága,- a közegészségügyi hatások idő-megállapítása,- a közegészségügyi hatások eloszlása a társadalomban. Legkisebb közös többszörös meghatározás szükséges a verseny közegészség- ügyi kockázatok között, azok explicit összehasonlításai céljából. Ez különösen fontos ivóvíz esetében, hiszen ott a közegészségügyi végpontok (pl. fertőzés, halál) sokfélék. Nehéz, sőt talán eredménytelen, a diarrhoea-t összehasonlítani a rákkal. Ennek dacára, számos módszer létezik, amelyik képes az eltérő közegész-
