Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.6. Veszély azonosítása, expozíció értékelése
csolatot jellemzi. A modell azon mechanizmusok kvantitatív leírása, amelyek, mint- a membránokon keresztüli transzport,- szövet oldhatóság,- protein megkötés és- biotranszformáció meghatározzák a toxikokinetikai viselkedést. A cél szövet dózis ismerete kritikus, hiszen ez a toxikus választ döntően befolyásolja. Az állatkísérletek bizonyítják, hogy a toxikológiai válasz a toxikus vegyszer beadási módjától (administration) és gyakoriságától függ. Ismételt expozíció vagy irreverzibilis hatások a progresszív szövet válaszban azt eredményezik, hogy a folyamat krónikus hatású, rákkeltő lehet. A biológiai alapú rák-modell, mint a Moolgavkar (MVK) modell (1981), megkülönbözteti a mutáció és a sejtosztódás révén történő szaporodást abban a folyamatban, amelyben a normál sejtek rosszindulatúakká alakulnak. A biológiai alapú modell a nem-rákos hatásokat képviselő expozíció-válasz modelleket is magában foglalja. Az emberre vonatkozó kockázatbecslés az állati kvantitatív és kvalitatív adatok beható értelmezését igényli. Az állatkísérleteket azzal a feltételezéssel végzik, hogy az állat egy sajátos helyettesítő lény (surrogate) az ember számára, ezért az állat-adatok kvalitatív értékűek. Ezzel magyarázható, hogy a kockázatbecslési folyamat vegyszerekre jobban kifejlesztett, mint a biológiai fajokra (Glaze, 1993). 1.6.3. AZONNALI (AKUT) ÉS HOSSZÚ TÁVÚ (LONG-TERM) HATÁSOK A közegészségi hatások súlyosságán és bizonytalanságán túlmenően a kémiai és biológiai kockázatok összehasonlításához egy harmadik tényezőt, a közegészségügyi hatások időtől való függőségét is figyelembe kell venni. Míg például a diarrhoea hatások rendszerint azonnal, a lehetséges karcinogén és egyéb krónikus hatások a fertőtlenítőszerek és melléktermékeik ivóvízzel történő elfogyasztása után, sok év múlva jelentkezhetnek. Az expozíció és például a rák jelentkezése között gyakran hosszú lappangási periódus létezhet. Az ilyen irányú kutatások, modellezések azonban még nagyon embrionálisak (Glaze, 1993). 1.6.4. MIKROORGANIZMUS GAZDA-SPECIFIKUS ADATOK A mikrobiológiai kockázat analízis kritikus információt igényel, mint- a fertőző vagy toxikus dózis,- expozíciós-válasz végpontok (fertőzés, betegség vagy halál),- a fertőzés valószínűsége, 46
