Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.5. Az emberi egészségkockázat becslése állatkísérletek alapján

natívája (Glaze et al., 1993). Avégből, hogy viszonylag kis számú állattal toxikus válaszokat lehessen kapni, ésszerű időperióduson belül, a heveny toxicitás vizsgálatokhoz nagy dózisokat alkalmaznak, jóval nagyobbakat, mint amilyenek ivóvízben előfordulnak. Ezen tapasztalati vizsgálatokra támaszkodva, az emberi egészségkockázat előrejelzése kétféle extrapoláció alapján lehetséges:- a laboratóriumi állatból származó dózis-válasz görbe alakjának az ismerete elvileg lehetővé teszi az expozíció direkt átültetését az ártalmas egészség- ügyi hatások kockázatára; mivel a toxicitás vizsgálatokat nagy dózisokkal végzik, ezért a görbe-alak kis dózisú görbe-alakra való előrejelzése szükséges;- az emberre vonatkozó dózis-válasz görbe alakját előre kell jelezni.

A laboratóriumi állatok és az ember közötti fiziológiai és biokémiai különbségek miatt, egészen eltérő dózis-válasz görbék adódhatnak.

8. ábra. Egér a laboratóriumi toxikológiai vizsgálatokhoz

A dózis-válasz görbe alakja tükrözi a dozimetria (toxikokinetika) és a szövetválasz (toxikodinamika) közötti kapcsolatot. A toxikokinetika leírja az abszorpciót, eloszlást, eltávolítást és legfontosabb, a toxikus vegyszer célszövetbe kerülésének dózisát. A toxikodinamika az események sorozatát írja le, amelyek a toxikus vegyszer szövetbeli jelenléte miatt jelentkeznek: ezek vezetnek a toxikus hatás kifejlődésére. A biológiai alapú modellek, amelyek a biológiai és fizikoké- miai mechanizmusokat próbálják jellemezni, jól alkalmazhatók a kis dózisok és a fajok közötti interpoláláshoz. A melléktermék kockázatbecslésekben alkalmazott módszertant azonban tovább kell fejleszteni a biológiailag alátámasztott toxi- kokinetikai és dózis-válasz modellek segítségével.

Az előzőkből kitűnik, hogy az oxidáció-fertötlenítési melléktermékek azonosítása, azok hatásainak kimutatása, a hatásmechanizmusok felderítése tulajdonképpen kezdetleges állapotban van. Ez az, többek között, ami a közegészségügyi kockázatbecslést alapjaiban nehézzé, bizonytalanná teszi.

42