Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.2. Ólom a vízellátásban

ződése (Iigandumok), mint a hidroxid (OH"), karbonát (C032"), ammonium (NH4+), foszfát (P043“) ionok és a polifoszfátok uralják. Az ólom korrózióját az ólom tartalmú anyag felszínén képződő viszonylag oldhatatlan filmek korlátozhatják. Ezek a filmek, az ún. passzíváié filmek (passivating films; oxidhártyával való védelem az oxidálás továbbterjedése ellen) gátolni képesek- a fémes ólom oldatba kerülését, vagy- az oxidálószer csőfelülethez való mozgását.

Néhány fontos, azonosított passzíváié bevonat (deposit) Pb3(C03)2(0H)2 (hydrocerussite), Pb,0(CO3)6(OH)6O (plumbonacrite), PbC03 (cerussite) és Pb02 (plattnerite), PbIV oxid.

A tiszta, friss ólom kezdeti korrózió sebessége viszonylag gyors, de az idő haladásával a korrózió sebessége a bevonatok akkumulációja következtében lassúbbá válik (150. ábra; EPA, 1993). A víz kémiájának változtatását segítő vegyszer- adagolás célja a bevonatképződés támogatása.

150. ábra. Korrózió sebesség és az idő kapcsolata

A csapvíz ólom szintje csökkentéséhez tehát a csőben szállított víz minőségét változtatni kell. Az ólom mobilizálódását befolyásoló legfontosabb tényezők az ólomtartalmú anyaggal érintkező víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A tényezők általában: pH, oxidálószer koncentráció (oldott oxigén, klór, klóramin, stb.), oldott szervetlen karbonátok (DIC), lúgosság, hőmérséklet, korrózió-inhibitor koncentrációk. A DIC a lúgossággal és a pH-val van kapcsolatban.

A kutatások szerint az új ólom - alapú bekötő, csatlakozó szerelvényekből viszonylag nagy mennyiségű ólom oldódik ki. Az oldódás mértéke azonban évek múlva csökken (American Water Works Service Company, 1988). Új ólomcsövekből nagyobb mértékű a kioldódás, azonban néhány nap múlva a kioldódás csökken, többé kevésbé állandósult szintűvé válik, ami a vízminőségi tényezőkkel és a cső korával hozható kapcsolatba (Schock et al., 1985).

A vízbeli ólom szintet a csőátmérő is befolyásolja, hiszen az átmérő az adott csőhosszhoz tartozó víztérfogatot és az ólomszint emelkedését döntően befolyásolja. A nagy víztérfogat/csőfelület arányok az ólom koncentráció szint hígulását eredményezik. Ezért az ólom szintek a kisebb átmérőjű csövekben gyorsan nő309