Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

4. Fizikai-, és kémiai szennyezőanyagok - 4.1. Radon a vízellátásban

146. ábra. Radoneltávolítás tartályban, különböző levegőhozamok esetében

4.1.13.1. (D). RADON ELTÁVOLÍTÁS TÖLTŐTORNYOS LEVEGŐZTETÉSSEL

Az illékony szennyezőanyag - komponensek, így a radon ki levegőztetése a vízből a töltőtornyos levegőztető rendszerrel is megvalósítható. A nyersvizet szivattyú továbbítja a toronyban lévő töltőtest feletti légtérbe, ahol az a töltőtestre egyenletesen elosztódik. E közben a levegőt a kompresszor a torony alsó terébe nyomja. Az így létrejövő ellenáramú rendszer a kilevegőztetést biztosítja (147. ábra, Deb et al., 1992).

Minél hosszabb a levegő és a víz közötti kontaktidő, annál nagyobb a lehetőség az illékony szennyező gáz (esetünkben radon) vízből való kiválasztására és a felfelé áramló levegővel együttes távozására (Lenzo, 1990).

A töltőtornyos rendszer a radont számos illékony szennyezőanyagnál könnyebben távolítja el (Lenzo, 1990), minthogy a Henry állandó radonra nézve nagy.

A radonra vonatkozó, Henry állandó a hőmérséklet függvényében a következő egyenlet alapján becsülhető (Cummins, 1988):

H = e(A-B/RT),

ahol H

a Henry állandó (m3H20/m3 levegő),

e

a természetes alapú logaritmus,

A

1 1,883 radonra

B

252 radonra,

303