Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.7. Kolera az ivóvízellátásban
3. Ha az UV előtt a szennyezőanyagok eltávolítását hőkezelés/öblítés, klórozás és a lámpákon a bevonatok megakadályozása céljából szűrés biztosította, akkor a zuhanyozók hónapokon át Legionella mentes vizet szolgáltattak {48. ábra; Liu et al., 1995). A szűrő az UV lámpákon való bevonat megakadályozása és így a megfelelő UV-energia biztosítása miatt alapvető. Erre utalnak a baktériumokkal és gombákkal kapcsolatos UV-inaktiválási vizsgálatok is (Ohren et al., 1986; Öllős, 1998). Az UV-fertőtlenítés tehát- a kutatások jelenlegi állása szerint, rövid időtartamú (pár hónap) Legionella szabályozást (short-term-control) tesz lehetővé,- az UV inkább kiegészítő (megfelelő, igényes előtisztítás utáni) fertőtlenítési módnak tekintendő, elsődleges fertőtlenítés szerepét nem képes betölteni (elsősorban a lámpákon képződő bevonat miatt). 2.7. KOLERA AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN A Vibrio cholerae Gram-negatív baktérium. A Vibrionaceae családba tartozik. A kolerát a 0:1 serova. törzsek okozzák, melyek kolera toxint termelnek, olyan béltoxint, amely elektrolit veszteséggel jár. 2.7.1. KOLERA JÁRVÁNYOK A XX. század előtt hat általánosan elterjedt kolera járvány volt a világon. A hetedik általánosan elterjedt járvány 1961-ben Ázsiában, Közel Keleten, Afrikában, Óceánia területén és Európa egy részén jelentkezett (Pollitzer, 1965). A kolera 1978-ban 18 afrikai, 19 ázsiai országban jelentkezett (Pollitzer, 1965). 1991- ben számos perui tengerparti városban, Ecuadorban, Columbiában, Chilében, 123 48. ábra. UV-inaktiválás előzetes szennyezőanyag eltávolítás (hőkezelés, öblítés, klórozás, szűrés) után
