Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.6. Legionella pneumophila az ivóvízellátásban
2.6. LEGIONELLA PNEUMOPHILA AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 2.6.1. MIKROBIOLÓGIAI JELLEMZÉS A Legionella pneumophila elnevezésben (Fraser et al., 1977; McDade et al., 1977), a „Legionella” az Amerikai Légióra, a „pneumophila”, a baktérium „tüdő - kedvelő” voltára utal. A Legionella mikroorganizmus felfedezését (egy halott légiós tüdő szövetéből) követően más, Legionellához hasonló mikroorganizmusokat, melyek szaporodásukhoz ugyanazt a táptalajt igényelték, biokémiai és anyagcsere tulajdonságaik pedig a már felfedezett Legionella mikroorganizmuséhoz hasonlóak voltak, új családba sorolták: Légionéilaceae. Ezek gram-negativ, aerob mikroorganizmusok. Legkiemelkedőbb képviselői a Legionella micdadei, Tatlockia micdadei, melyeket Pittsburghban, Pa. izoláltak először (Pasculle et al., 1980; Feeley et al., 1979) . Jelenleg már további mikroorganizmus fajták is ismertek, melyek az emberben tüdőgyulladás (pneumonia) okozói lehetnek: L. bozemanii, L. dumoffii, L. longbeachae, L. wadsworthii, L. feelei, L. hackeliae, L. oakridgensis, L. macheachemii, L. jordanis, L. gormanii, L. birminghamensis. A L. pneumophila okozta emberi betegség a legionellosis. A légiós betegség jelentős klinikai probléma lehet. A Legionella pneumophila pálcika alakú bacillus. Szélessége 0,3-0,4 pm, hosszúsága általában 2-3 pm. De 50 pm hosszúságot is találtak már (Cordes et al., 1980). A fajok zöme optimálisan 35-37 °C-on szaporodik. Túlélésük a következő környezeti feltétel-tartományokban biztosított (Morris et al., 1979):- hőmérséklet: 5,7-63 °C-pH: 5,5-8,1- oldott oxigén: 0,3-9,6 mg/L. Nemcsak az észak-amerikai és az európai folyók és tavak vizéből mutatták ki őket, de Puerto Rico tropikus vizeiből, partiszürésű rendszerekből, kiásott földből (Japánban) és tisztított szennyvízből (Izraelben) is kimutatták (Saito et al., 1984; Bercovier et al., 1984). A 34. ábra egy páciens köpetében lévő Legionella mikroorganizmusokat szemlélteti (Zuravleff et al., 1983; Korvick et al., 1987). 2.6.2. KLINIKAI SZIMPTÓMÁK Az L. pneumophila és egyéb Legionella fajok környezeti eredetűek (Morris et al., 1979; Witherell et al., 1988; Muraca et al., 1988). A legionellosis jelenleg két eltérő klinikai formája ismert (Cordes et al., 1980) :- a légiós betegség és 108
