Öllős Géza: Víztisztítás-üzemeltetés (Egri Nyomda Kft, 1998)
1. A felszínalatti vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára - 1.1. Környezeti követelmények - 1.2. Felszínalatti vizek termelése
Megfelelően tervezett kút esetében azonban ez a negatív hatás kicsi, vagy teljesen el is maradhat. 2. A túlzott mértékű szivattyúzás (overpumping, overdraft). Az üzemelő kutakból tartósan csak a folyamatos utánpótlódásnak megfelelő mennyiségű víz (yield) termelhető ki. A túlszivattyúzás a vízvezető rendszerbeli tározást, ill. a porózus közeget károsan befolyásolhatja. A túlszivattyúzás hatására a porózus talaj kompaktabbá válhat és a viz tározását és mozgását lehetővé tevő pórustérfogat redukálódhat, a depresszió felszín-, a földfelszín süllyedhet, a tározótér és a kút hozama csökken, a kút üzemében zavar (pl. levegőbejutás) jelentkezik. 3. A kútszűrő-palást eltömődése (clogging) vagy átszakadása (collapse). A kút hozama leginkább a szűrőfelület kémiai- vagy biológiai eredetű eltömődése, a kérgesedés (14. ábra, Hásselbarth et al., 1967) miatt csökken. Az ábrán a szűrőfelületen kivált vashidroxid csapadék a vas- és mangánbaktériumok tevékenységének eredménye. Az eltömődés a kút közvetlen szomszédságában lévő talajtérre is átterjedhet. Az ilyen eltömődés anyaga és annak tulajdonsága három fajta lehet:- kemény, cementszerű, amely a kalcium- és a magnéziumkarbonát és szulfát vegyületeire jellemző,- lágy, iszapszerű, amely a vas- és a mangánhidroxidokra jellemző és- a vasbaktériumok zselatinszerű hártyás anyaga lehet. A vas a vörös-barnás ferrioxid kéregszerű bevonat formájában is lerakodhat. A talajanyagok (iszap, agyag) bevonatszerű lerakódása a szűrőfelület szomszédságában kevésbé jellemző. Ha a szűrőpalást nyílásait a kéregszerű bevonatok eltömik, a kútba szűrődő víz számára a felület csökken. A szűrőanyag korrózió miatti tönkremenetele következtében a nyílások mérete nő és a vízzel együtt homok, ill. iszap jut a kútba, ami 51 14. ábra. Vashidroxid-kéreg a kút szűrőpalástján egy évi üzemidő után