OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)

3. Gazdálkodás a vízkészletekkel

15. táblázat A felszín alatti vízkészleteket terhelő vízigények (1980) millió m3/év Vízigény Lakosság 1364 Ipar 445 Mezőgazdaság 187 összesen 1996 16. táblázat Magyarország összes vízigényei és tényleges vízhasználata (1980) millió m3/ev Vízigény Vízhasználtat Lakosság* 1540 970 Ipar 4431 3135 Mezőgazdaság 2033 687 összesen 8004 4792 Az egy lakosra jutó átlagos víz- használat 435 m3/fő/év * Közműről kiszolgáltatott víz, melynek 50%-át közvet­lenül a lakosság, 20%-át a közületek, 30%-át az üze­mek használták fed. Duna, a Tisza, a Dráva vízkészletéből közvet­lenül az igények 66%-át elégítik ki, míg a ite- rüLetileg megosztott helyi készleteket az igé­nyek 34%-a terheli. Az ezredfordulóra várható vízigények (17. táblázat) meghatározásánál számításiba vették a víztakarékos technológiák bevezetésének felté­teleit, a technológiai fegyelem várható erősö­dését, valamint a beruházási lehetőségek reális mértékű bővülését. 17. táblázat A 2000-re előrejelzett vízigények (1983. évi előrejelzés) .millió m3/év Lakosság 800 Közületek 300 Kommunális összesen 1 100 Ipar, viilamosenergia-termelés 9 300 Egyéb 1 200 Ipar összesen >10 500 Öntözés 1 350 Halgazdaság 300 Egyéb mezőgazdaság 200 Mezőgazdaság összesen 1 850 Együtt 13 450 3* A távlati vízigények megoszlása a felszíni és felszín alatti készlet között 11 300, ill. 2150 mil­lió m3/év, vagyis 84%, ül. 16%. Tekintve, hogy a vízhasználatok jelentős ré­szénél a kivett vízkészlet nagy részét használt, esetenként szennyezett vízként visszavezetik, és így az ismételten felhasználható, ia vízpótlások szempontjából elsősorban az elhasznált, elfo­gyasztott mennyiségnek van jelentősége. Az 1980-ban vízjogilag nyilvántartott vízigé­nyekhez tartozó számított felszíni és felszín alatti vízelhasználási mérlegek adatait a 18. és a 19. táblázatok tartalmazzák. 18. táblázat Mértékadó felszíni vízelhasználási mérleg (1980) millió m3/év Duna­Tisza­Ország vízgyűjtő összesen Hasznosítható víz­készlet 10 790 3 046 13 836 V í zelhasanálás 1 509 1 371 2 880 Szabad készlet 9 281 1675 10 956 Készlet kihasználtsága %-ban 14 45 21 19. táblázat Mértékadó felszín alatti vízelhasználási mérleg (1980) millió m3/év Duna­Tisza­Ország vízgyűjtő összesen Hasznosítható víz­készlet 3686 1831 5517 Vízelhasználás 1251 710 1961 Szabad készlet 2435 1121 3556 Készlet kihasználtsága %-ban 34 39 36 Az ország két fő vízgyűjtője — a Duna, il­letve a Tisza — a kihasználás tekintetében je­lentősen eltér egymástól. Míg ugyanis a dunai vízgyűjtő terület természetes vízkészletének több mint 90%-át kitevő Duna és Dráva része­sedése az igények kielégítésében viszonylag ki­csi, addig a Tisza-vízgyűjtő természetes kész­letének 55%-át képező Tisza a vízelosztó be­avatkozások révén a területi igények csaknem 80%-át elégíti ki. A mérlegeknél hangsúlyozottan figyelemmel kell lenni az összesítés .tartalmára, nevezetesen arra, hogy míg az ország számottevő vízkészle­tei a folyókban i(és főképpen a Dunában) kon­centrálódnak, addig a vízigények jelentős rész­ben a korlátozott készlettel rendelkező területe­ken jelentkeznek,. Dbfeől következően az össze­35

Next

/
Thumbnails
Contents