OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)

1. A magyar vízgazdálkodás történeti és természetföldrajzi adottságai

nyeképpen elkészült „A Tisza-medence vízkészletei komplex hasznosítására, szennyezés elleni védelmére és árvízvédelmére vonatkozó keretterv”.

Az 1970-es évek elejétől a vízminőség-védelem kérdései kerültek az együttműködés előterébe. Ezideig az együttműködés súlypontja a korlátozott tárgykörű és lehetőségű kétoldali kapcsolatokra összpontosult, és a vízminőségi- állapot-rögzítéshez szükséges közös mérésii, értékelési programokra, valamint a rendkívüli szennyeződések károkozásainak csökkentését elősegítő tájékoztató és riasztó szolgálat kérdéseire irányult.

Az utóbbi években több ország részéről erőfeszítések történtek, hogy — a Rajna és más városiasodéit, iparosodott vízgyűjtőkhöz hasonlóan — a Duna és a Tisza vízrendszerében is létrejöjjön a vízminőség védelmének kérdéseivel egységesen és átfogóan foglalkozó, többoldali államközi együttműködés.

A vízgyűjtőnkénti átfogó vízgazdálkodási tervezéshez és fejlesztéshez az utóbbi években kötött, illétve felújított államközi vízgazdálkodási keretszerződéseink (9. táblázat) általában megfelelő eszmei és intézményi alapot biztosítanak, azonban a lehetőségek gyakorlati megvalósítása még jórészt a jövő feladata.

24