OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)

1. A magyar vízgazdálkodás történeti és természetföldrajzi adottságai

nyeképpen elkészült „A Tisza-medence víz­készletei komplex hasznosítására, szennyezés elleni védelmére és árvízvédelmére vonatkozó keretterv”. Az 1970-es évek elejétől a vízminőség-véde­lem kérdései kerültek az együttműködés előte­rébe. Ezideig az együttműködés súlypontja a korlátozott tárgykörű és lehetőségű kétoldali kapcsolatokra összpontosult, és a vízminőségi- állapot-rögzítéshez szükséges közös mérésii, ér­tékelési programokra, valamint a rendkívüli szennyeződések károkozásainak csökkentését elősegítő tájékoztató és riasztó szolgálat kérdé­seire irányult. Az utóbbi években több ország részéről erő­feszítések történtek, hogy — a Rajna és más városiasodéit, iparosodott vízgyűjtőkhöz hason­lóan — a Duna és a Tisza vízrendszerében is létrejöjjön a vízminőség védelmének kérdései­vel egységesen és átfogóan foglalkozó, többol­dali államközi együttműködés. A vízgyűjtőnkénti átfogó vízgazdálkodási ter­vezéshez és fejlesztéshez az utóbbi években kö­tött, illétve felújított államközi vízgazdálkodási keretszerződéseink (9. táblázat) általában meg­felelő eszmei és intézményi alapot biztosítanak, azonban a lehetőségek gyakorlati megvalósítása még jórészt a jövő feladata. 24

Next

/
Thumbnails
Contents