Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

Ah

A 42. ábrán látható egyenes vízszintes csőszakaszban mozgó víz energiatartalmát vizsgálva a veszteségek jelentőségét jól magyarázhatjuk.

A kezdeti energiaszint a csőtengely íelett

v2 p.-r- + — (31)

2 g y

magasságban van, ahol px = a nyomás a cső elején (m); v = a vízmozgás középsebessége (m/mp).

Jelöljük a súrlódás következtében felhasznált energiát zl/i-val. A cső végén a kezdeti energiaszintből a Ah értékét levonva és a veszteséget a cső mentén egyenletesen elosztva a tényleges energiatartalmat jellemző energiavonalat kapjuk. A cső keresztmetszete nem változik, ezért a csőben mozgó víz

v2

sebessége sem változik. így a —— sebességmagasság értéke állandó. Állandó a geodéziai magasság is. Változott a cső eleje és vége között a — nyomómagasság, ami a cső végén

y

zl/i-val kisebb, mint a cső elején. Vízszintes csőben a veszteségek következtében a víz nyomása állandóan csökken, ezért hosszú csővezetékbe nagy nyomással kell benyomni a szállítandó vízmennyiséget, hogy legyen kellő energiatartalom a veszteségek leküzdésére. Különben csökken a szállított vízhozam.

Veszteség nemcsak súrlódásból, hanem egyéb okból is előadódhat. így csőszűkületek, csőtágulatok, irányváltozás, beépített szerelvények, melyek a vízmozgásban örvényléseket okoznak, növelik a súrlódást és ezáltal az energiatartalmat csökkentik.

42. ábra. Energiatartalom változása súrlódási vesz teség miatt, vízszintes csőben

43. ábra. Energiatartalom változása csővezeték mentén (63)

82