Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
A bemutatott 43. ábra egy edényből nyíláson kifolyó és csőben továbbvezetett víz energia- tartalmát ábrázolja. A különböző okokból keletkező veszteségek kiszámíthatók. A súrlódási veszteség: l v2 Ah> =*d2j <32> ahol A — veszteségtényező. Számítására képletek állnak rendelkezésre. Gyakran grafikusan közlik A változását. Hozzávetőleges számításoknál A = 0,03. A különböző csövek A értékeit a 21. táblázat tartalmazza. / = a csőhossz (m), d = a csőátmérő (m). 21. táblázat. A veszteségtényezö értéke különböző csövekben (63) A cső A veszteségtényező anyaga | gyártási módja | állapota értéke Vas szegecselt Új 0,020—0,025 használt 0,025—0,030 hegesztett új 0,017—0,020 használt 0,020—0,026 Fa sima 0,015—0,020 Beton simított új 0,013—0,020 (glettelt) használt 0,020—0,030 Eternit új 0,012—0,020 Kendertömlő gumírozott 0,030 nem gumírozott 0,054 Minden más veszteség az alábbi képletből számítható: (33> ahol = táblázatból megállapítható. Példaképpen az alábbiakban közlünk néhány táblázatot a I, érték megállapításához (63). A csőméret növelése esetén az átmeneti idomdarab (diffuzor) okozta veszteség az átmeneti szakasz ő nyílásszögétől függ. A 22. táblázat ennek függvényében adja £, értéket. 22. táblázat. A jolyamatosan bővülő cső veszteségtényezöje (63) ö 10° 20° 30° 40° 50° 60° 70° 80° £4 0,16 0,20 0,24 0,28 0,31 0,32 0,34 0,35 6* -9 83
