Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
Pl értékű, a — tag értéke viszont nagyobb. A szűkülő csőrész végén, ahol a sebesség a kisebb keresztéi; metszeti terület miatt megnő, a — 29 sebességmagasság tag az előbbihez p„ képest nagyobb, míg a — nyomásV magasság kisebb. A geodéziai magasság változatlan. A 40. ábrán bemutatott állandó keresztmetszetű lejtős csőben váltóra2 zatlan a — sebességmagasság. Csökken a z helyzeti energiát kifejező geodéziai magasság, de ugyanannyival nő a nyomómagasság, mert a cső végén nagyobb a vízrészecskét elborító vízréteg magassága, amit a nyomásvonaltól mérünk. Változó keresztmetszetű és magasságú csőben a három energiamagasság értékváltozásait jól mutatja a 41. ábra. Ideális folyadéknál a három energiamagasság összege, az „energiaszint" az alapsíkkal párhuzamos vízszintes vonallal ábrázolható. A VESZTESÉGMAGASSÁG Nem ideális folyadékoknál, ahol belső súrlódásból és a mederfalhoz való súrlódásból eredő energiaveszteség van, az energia nem változatlan, hanem a fellépő veszteségeknek megfelelően, a folyás irányában állandóan csökken. Az a magasság, amellyel az energia két szelvény között csökken, egyenlő a két szelvény között végbement mozgás során előállott veszteséggel. A veszteségek ellenére megmaradt energiatartalmat az ,,energiavonal” ábrázolja. Két vizsgált szelvény közötti szakaszon fellépő veszteség értékét megállapíthatjuk, ha lemérjük a két szelvényben folyó víz energiatartalmát jellemző értékeket, s számítjuk az energiaegyenlet tagjait. Mérve a mozgó víz szelvényenp2 kénti középsebességeit, ebből a — tagok közvetlenül számíthatok. Merve a P „ két szelvényben a nyomás középértékét, ez a — taggal egyenlő. Egyszerűen mérhető a két szelvény súlypontjának geodéziai magassága is. E mérések eredményeképpen megállapítható, hogy az első és a második keresztszelvényben az energiatartalmat kifejező értékek végösszegei nem azonosak. A második szelvényben az összeg valamilyen Ah értékkel kisebb. Ez a különbség a veszteségmagasság, mely a két szelvény között végbemenő vízmozgás során fellépő energiaveszteséget tünteti fel. Képlettel kifejezve: ! + f + = f+ 7 + z° + 'í'' <30) ahol Ah az összes veszteségmagasság. 41. ábra. Energiatartalom változása lejtő szűkülő csőben 6 Vízgazdálkodós - 2 81
