Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízmérés
Bonyolultabb a helyzet, ha a bukó alatt levő vízszint magassága meghaladja a bukóéi magasságát, ha az átbukás tökéletlen. Ebben az esetben az átbukó víz mennyiségét befolyásolja az alul levő víz. Itt ugyanis a gravitációs erőtől közvetlenül csak annak a rétegnek a vízhozama függ, mely magasabb, mint az alsó vízszint. A bukó felett, de az alsó vízszint alatt átfolyó vízréteg mozgása nyomás alatti átfolyásnak minősíthető. Ilyen esetben nem elég a felső vízszint magasságát leolvasni és csak az átbukási magasságot számításba venni, hanem a mérés eredményes elvégzéséhez az alsó vízszint magasságának megállapítása is szükséges. Azok az összefüggések, amelyekkel az átfolyó vízhozamot számíthatjuk, a felső és az alsó vízszint magasságának számításbavételével adják meg az eredményt. A mérő nyílás A nyomás alatti átfolyás elvén működnek a mérőnyílások és mérőtölcsérek. A vízfolyás medrébe teljes zárófalat építünk és abban a vízszintek alatt nyílást alakítunk ki a vízhozam átbocsátására. A pontosan meghatározott nyílásméreten átfolyó vízhozam a felső és az alsó vízszintek közötti magasságkülönbségtől függ. A vízhozam számítására alkalmazott képletek, vízhozamgörbék, táblázatok e két vízszintadat felhasználásával adják az átfolyó vízhozamot. Mérőtölcsér esetében a nyíláshoz egy összeszűkülő, tölcsér alakú cső csatlakozik. Ez bizonyos mértékig növeli a mérés pontosságát. A nyomás alatti átfolyáson alapuló mérőberendezések alapegyenlete: Q = mF y2 gH, (22) ahol m = vízhozamtényező; F = az átfolyási szelvény területe (m2); g = a nehézségi gyorsulás; FI = a két vízszint különbségéből kapott mérőmagasság (m). A szivornya A szivornya hajlított cső, amelyet a csatorna töltésére fektetünk. Két vége — mint a 34. ábrán látjuk — a csatornatölté.. két rézsűjén lenyúlik és beleér a vízbe. (A szivornya működését a 91—93. lapon részletesen tárgyaljuk.) Tulajdonképpen a nyomás alatti átfolyás esetéről van itt is szó, csupán a cső, melyen a nyomás alatti átfolyás történik, kiemelkedik a felső vízszint fölé, majd visszanyúlik az alsó vízszint alá. A két vízszint különbségéből kapott FI nyomómagasságtól függ itt is az átfolyó vízhozam. A vízhozam számítására felhasználható képlet körkeresztmetszetű szivornyák alkalmazása esetén: Q = 3,475 p dfll, (23) ahol p = az átfolyási tényező, értéke kisebb, mint 1; d = a szivornya átmérője (m); H — a nyomáskülönbség vagy mérőmagasság (m). Nagy vízszintkülönbség esetében a cső kifolyási oldalán nem kell a szivornyá- nak a vízszin alá nyúlnia. Ez a szabad kifolyás esete. A mérőmagasságot ilyenkor a felső vízszint és a szivornya felső pontja között mérik és más összefüggést alkalmaznak. Az üzemek részére mérési célra kiadott szivornyáknak hitelesített vízhozamgörbéjük van. Ez szükségtelenné teszi a számítást. A görbéről a mérőmagasság 72
