Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízmérés
átbukó vízhozam csak a bukó méreteitől, alakjától és a H átbukási magasságtól függ. A mérőbukó típusú mérőberendezések alapegyenlete tökéletes átbukásnál Q = M ■ bfH\ (21) ahol M = átbukási tényező; b = bukóéi hossza (m); H — mérőmagasság (m). A vízhozam egyenesen arányos a ú-vel, ezért mérését igen pontosan kell végezni. A H mérése alkalmával elkövetett 5%-os eltérésnek a vízhozama értékében 1,5 % hiba felel meg. Adott esetben a mérőbukót hitelesítő szerv megadja az átbukási tényezőt vagy azt a vízhozamgörbét, melyből H ismeretében közvetlenül leolvasható az átbukó vízhozam. A gyakorlatban használt bukók alakja négyféle. A legegyszerűbb a Bazin- ttpusú bukó, melynél négyszög keresztmetszetű csatornaszakaszba a csatorna szelvényét teljesen átérő vízszintes élű bukógátat építenek. A bukó a víz felső oldala felé élesre van képezve. A bukó alakja kiképezhető úgy is, hogy a bukóéi nem halad végig a négyszög keresztmetszetű mérőcsatorna teljes szélességében, hanem a szelvény oldalról le van szűkítve. Ez a Poncelet-féle bukó. Ha ez a leszűkítés nem függőleges élű olfalfalakkal, hanem 4 :1 hajlású, kapjuk a Cipoletti-bukót. Végül gyakran alkalmazzák a Thomsori-bukót, melynél csúcsára állított háromszög alakú nyíláson bukik át a víz. Ezzel elérhető, hogy a kis vízhozamok keskeny átbukási kereszt- metszeten viszonylag nagyobb H átbukási magassággal buknak át. A vízhozammérés így kis vízhozamnál is pontos. A 33. ábrán bemutatjuk a különböző típusú bukók vízhozamgörbéit. h(cm) 33. ábra. Különböző típusú bukók vízszállítása az átbukási magasság függvényében (77) 71
