Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízmérés
függvényében) a 19. táblázatból vehetjük. A mérések eredménye alapján a rajzolt keresztszelvényben fel tudjuk rakni a meder egyes fenékpontjait, és az átfolyás keresztszelvénye lemérhető. Ahhoz, hogy a vizsgált keresztszelvény helyét a térképen is azonosítani tudjuk, meg kell határoznunk a keresztszelvény kitűzéséhez használt sodronykötél 0 szelvénykarójának helyét; ezenkívül meg kell mérni a vízszint abszolút magasságát. így bizonyos idő után a mérési helyre visszatérve az alkalmazott szelvénykaró megsemmisülése esetén is ki tudjuk tűzni a sodrony helyét. A változott vízszint magasságot újból be tudjuk szintezni. A vízfolyás azonos szelvényénél különböző időpontokban összehasonlítható méréseket tudunk végezni. Egyben ellenőrizhetjük a meder állandóságát is, ha a vízfolyás időnként akár a part elhordásával, akár a meder feliszapolásával medrét változtatná. Nagyobb vízfolyások mérése nem ilyen egyszerű. A nagy mélységű, sebes folyású vízben a kitűzött keresztszelvényen ladikkal kell végighaladni. A ladikra szerelt és sodronykötélre erősített mérőlencsével állapítjuk meg a víz mélységét. A mérőlencse nagy fajsúlyú súlyos test, melyet csőrlővel eresztünk a vízbe, míg a vízfolyás fenekét nem éri. Mutatón észlelhetjük azt a sodronyállást, amikor a lencse a víz felszínén van és azt, amikor a lencse a víz fenekét elérte. A két leolvasás közötti különbségből megállapítható a víz mélysége. Feljegyzendő az is, hogy a mélység mérése a szelvény 0 karójától milyen távolságra volt. Gondosan kell ügyelni arra, hogy a mérések során a vízmélység megállapítása a kitűzött keresztszelvény síkjában történjék. VÍZSEBESSÉGMÉKÉS Az előzőkben már említettük, hogy a súrlódás következtében állandó örvénylés van a mederben. A vízfolyások tárgyalása során szó volt arról is, hogy a kanyarokban a víz mindig a kanyar külső oldalához tömörül, s ott a medret mélyíti. Ilyen helyen keresztirányú vízszinesés alakul ki, a homorú oldal felől a domború part felé; ez újabb örvények keletkezésének oka. A mederfenékhez közeli vízrétegekben a leglassúbb a víz mozgása. Leggyorsabb a meder közepén, de nem a felszínen, hanem a felszíntől viszonylag kis távolságra. A mederben örvénylő víz sebessége tehát erősen változó, ezért sok mérésre van szükség a középsebesség meghatározásához. Fogadjuk el, hogy a szelvény egy-egy függőlegesében mért sebességadatok középértéke jellemző a — 20. táblázat. Vízsebességmérés magassági elosztása (41) függőleges egyenesekkel határolt — közeli szelvényrészre. Ennek alapján a sebességmérés helyeinek kitűzése viszonylag egyszerűen megoldható. A meder felrajzolása után azt bontsuk függőlegesekkel kisebb részekre (1. 28. ábra) úgy, hogy a területrészek alakja a trapézt közelítse meg. A parti részeknél rendszerint háromszög, egyébként trapéz alakú részterületek súlyVízmélység (cm) 30 60 100 150 200 250 Sebesség mérési 10 10 11 ii 10 12 helyek mélysége 16 20 30 32 30 37 21 30 50 54 50 62 cm 10 70 75 70 87 50 90 97 90 112 118 110 137 139 130 162 150 187 170 212 237 5* - 22 67
