Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
17. táblázat. A talajokban tárolható vízmennyiségek (18) hy Ts P % RV % RL % VK„ DVtt HVt, Homok 0,5 1,75 33 64 36 21,0 15,7 5,3 Homokos 1,0 1,70 35 78 22 27,2 17,0 10,2 vályog 1,5 1,60 38 80 20 30,4 19,2 11,2 Vályog 2,0 1,50 42 75 25 31,5 19,5 12,0 2,5 1,40 46 73 27 33,6 21,0 12,6 Agyagos 3,0 1,30 50 70 30 35,0 22,0 13,0 vályog 3,5 1,40 46 88 12 40,6 23,8 16,8 4,0 1,40 46 94 6 43,4 22,4 21,0 4,5 1,50 42 118 — 49,5 22,5 27,0 Agyag 5,0 1,50 42 125 — 52,5 21,0 31,5 5,5 1,60 38 152 — 57,6 19,2 38,4 Nehéz 6,0 1,60 38 155 — 59,2 17,6 4Í ,6 agyag 6,5 1,60 38 160 — 60,8 16,0 44,8 A talajban tározható vízmennyiséget Fekete Z. nyomán a 17. táblázat mutatja (18). A táblázat jelölései: hy = Kuron-féle higroszkóposság; Ts = térfogatsúly [t/m3, kg/1]; P = hézagtérfogat %, száraz állapotban; RV = a hézagtérfogatban levő vízmennyiség %-a. min. vízkapacitásnál; RL = a hézagtérfogatban levő levegő mennyiség %-a min. vízkapacitás esetében; VKtt = az össztérfogatban levő vízmennyiség térfogatszázaléka min. vízkapacitás esetében; DVtí = az össztérfogatban levő hasznosítható vízmennyiség térfogatszázaléka min. vízkapacitásnál; HVti = az össztérfogatban levő nem hasznosítható vízmennyiség térfogatszázaléka (holt víz). A táblázatból az is kiolvasható, hogy 10 cm talajrétegben homok- és nehéz agyagtalajban 16 mm vízoszlopnak megfelelő vízmennyiség tározható hasznosan, míg agyagos vályogban 23 mm. FELSZÍN FÖLÖTTI TÁROZÁS A talaj felszíne fölött tározódó vízmennyiségek a terepen, medrekben, csatornákban, halastavakban vagy tározókban helyezkedhetnek el. A talaj felszínén összegyülekező vizek tározására lehetőséget adhat a terep domborzata. A tározódás mesterségesen is segíthető ha a vizek folyása irányában olyan műveket építünk, melyek akadályozzák a víz természetes levonulását, és előmozdítják az általunk kijelölt helyen való tározódását. A mezőgazdasági hasznosítás alatt álló talaj felszínén való tározódás általában vízkárok forrása. Esetenként hasznos is lehet, ha különben gyorsan lefolyó csapadék visszatartásáról van szó. Ilyenkor az a cél, hogy a csapadékvíznek időt biztosítsunk a talajba szivárgásra, a felszín alatti tározódásra. Hazai viszonyok között is jelentős feladat lehet a természetes csapadék visz- szatartása, vannak azonban földünknek olyan területei, ahol a ritkán előforduló nagy intenzitású esőknek a talajba való beszivárogtatása a minimális növénytermesztési lehetőségek alapvető föltételeként jelentkezik. A talaj felszínén lefolyó vizek természetes medrekben gyűlnek össze, vagy elvezetésükre csatornákat építünk. A lefolyó vizeknek a medrekben, csatornákban való tározódása is jelentős lehet, számításainkban figyelembe 58
