Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
a kapilláris hatás is különböző magasságig érvényesül. A talajvíz fölötti magasság függvényében, mint azt a 23. ábra (11) mutatja, változik tehát a vízkapacitásig telített talajrétegek nedvességtartalma. A függőleges tengely a felszín alatti mélységet, a vízszintes tengely a pórustérfogat nedvességtartalmát jelöli. A a talajvíz szintmagassága, B a zárt kapilláris réteg magassága, C a nyílt kapilláris réteg felső határa. Az 1 jelű görbe homokot, a 2 jelű vályogot, a 3 jelű agyagot jellemez. Összefoglalva — a talajfelszín alatt túlozható vizek mennyisége a talaj pórus- térfogatától függ. A gyökérrétegben a teljes pórustérfogat tározásra nem használható. A növények fejlődéséhez itt a pórusokban nemcsak vízre, hanem levegőre is szükség van. Ez a réteg tehát víztározásra csak átmeneti rövid időre és csak olyan mértékig alkalmas, amilyen mértékig a természetes vízkapacitás erre lehetőséget ad. Vannak olyan esetek, amikor a gyökerekkel behálózott talajréteg alatt sem engedhető meg a teljes pórustérfogat hasznosítása víztározásra. (Például, amikor a párolgás és növényi vízfogyasztás hatására a talajvízből fölfelé irányuló kapilláris vízmozgás a felső rétegekben sófelhalmozódást, elszikesedést, talaj leromlást okoz.) Ha a talajban több víz tározódik, mint amennyi a növény, illetőleg a talaj szempontjából kívánatos, azt káros tározódásnak kell minősíteni. Ellenkező esetben hasznos tározódásról beszélhetünk, mely az egyenlőtlenül eloszló csapadékot van hivatva kiegyenlíteni, s a növények folyamatos vízellátását biztosítani. lesziYÓrgá vtz talajszemtsc higroszkópos víz vízgőzzel telített talajlevegő pórusszögletviz tapadó vízburok nyílt kapilláris víz zárt kapilláris víz talojvlz felszíne-----2 2. ábra. A talajszemcsék vizek (73) között elhelyezkedő különböző . . 100/»%® 'Myp------------A 23. ábra. A minimális VK változása talajonként a talajvíz felett (11) 57
