Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
szívása esetén, nagy vízszintkülönbségek esetén különböző műtárgyaknál, árvíz esetén az árvédelmi töltésben és így tovább). Adott esetben a szivárgási sebesség talaj szelvényre vonatkozó jellemző értékét kutakban végzett helyszíni próbaszivattyúzással, a víz szállítására alkalmas keresztmetszetet talajvizsgálattal, a vízszinesést kutak vízszintjeinek ösz- szeszintezésével lehet megállapítani. Ezekből az adatokból számított talaj vízhozam-értékek általában nagyságrendileg helyesek, s az esetünkben szükséges pontosságot kielégítik. A kútsorokban észlelt talaj vízszint-adatok összevetése adhat képet arra, hogy valamilyen irányban van-e vízszinesés, számíthatunk-e vízháztartási egységünkben befolyó vagy abból elfolyó talajvízmennyiségekkel. Ha a talajvízszin esése vízháztartási egységünkön belül valamilyen irányban rendszeresen megállapítható, akkor a vizsgálatban a befolyó vagy elfolyó vízmennyiségeket is figyelembe kell vennünk. A K ÜT A talajvíz esetenként vízforrásul is szolgálhat. A talajvíznek kutakból való kitermelése is befolyásolhatja vízháztartási vizsgálatunk tételeit. Ha kutat ásunk, abban a vízszint a talajvíz magasságával mindaddig azonos, míg a kútból nem veszünk ki vizet. Ha a kútból folyamatosan veszünk ki vizet, a kút vízszintje süllyed. Minél nagyobb az időegységenként kivett vízmennyiség, a kút vízszintje annál jobban süllyed. A kutat jelleggörbékkel lehet jellemezni. A jelleggörbék azt mutatják meg, hogg milyen kapcsolat van a nyugalmi vtzszint, a vtzszint-süllyedés és a kútból kivett vízhozam között. A kút süllyesztett vízszintje a talajvízszinhez képest nem lehet túlzottan nagy. Ellenkező esetben a kút környezetéből a kútba befolyó víz talajszemcséket ragad magával, ezek eltömik a kút környezetében a vízszállító pórusokat, vagy kiüregelődésre vezetnek. A megengedhető szivárgási sebesség, amelyet a k tényező szab meg, Sichardt megállapítása szerint: "k V* 15 (13) ahol vk = a talajvízmozgás középsebessége; k = a szivárgási tényező. Sichardt képletéről Kuszatin szovjet kutató kimutatta, hogy mintegy másfél- 1 szeres, kétszeres biztonsággal adja azt a vízsebesség-értéket, amely a talajtörés kiküszöbölése érdekében még megengedhető. A jelleggörbéket próbaszivattyúzással határozzák meg.JPróbaszivatiyúzáskor . mérni kell a kútból kivett vízmennyiséget^ a megállapított q vízhozamhoz tartozó vízszintsüllyedés értékét. A mérést különböző vízhozamokra kell elvégezni. Folyamatos vízhasználat céljára a mérések megbízható értékei azonban csak akkor adnak, ha a próbaszivattyúzás időtartama megközelíti a gyakqt- lati (üzemi) időtartamot. Á túlzott igénybevétel a talajvízkészletet kimerítheti. E szempontból érdekes lehet, hogy a szivattyúzott talajréteg vízkészletei milyen módon pótolódnak. Azokat a kutakat, melyek vizadó rétegének utánpótlása csapadékból származik, meg kell különböztetnünk azoktól, amelyek valamely más vízforrásból, folyóból, csatornából vagy más területről odafolyó talajvizekből táplálkoznak. 4 Vízgazdálkodás — 49
