Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
Előfordulhat az is, hogy a kutat nem a legfelső vízzáró réteg fölött összegyülekező talajvízbe süllyesztjük, hanem a vízzáró réteg alatt levő másik olyan rétegbe, mely szintén tartalmaz vizet. Ha két vízzáró réteg között levő víznek, rétegvíznek a kivétele feladatunk, akkor is úgy kell eljárnunk, mint az előbb. A két vízzáró réteg között levő víz nyomás alatt lehet. Ilyenkor a kútban magasabbra emelkedik a víz, mint az a réteg, amelyből Vesszük. A nyomás alatt levő vizeknek csak elméleti vízszintmagasságuk van, de ehhez képest kell figyelembe venni a leszívás következtében beálló vízszint-süllyedést. PÁROLGÁS A vízháztartási egyenlet „párolgás“ tagjának vizsgálatában figyelembe kell vennünk mindazokat a vízmennyiségeket, melyek közvetlenül vagy közvetve a légtérbe távoznak. Szabad vízfelületről és művelés alatt álló területről a víz gőz alakban távozhat el. (Mezőgazdasági üzemek vízháztartási vizsgálataiban általában más jelentős párolgási veszteséggel nem számolunk, mert keretei nem terjednek ki egyéb területekre.) A vízfelületek párolgásának megállapítása viszonylag egyszerű probléma, a művelés alatt álló területek veszteségéé bonyolultabb. Ez utóbbi két tagból áll. Egyrészt a növények által elpárologtatott vízmennyiségből (transzspiráció), másrészt a talajról vagy növényíelületről párolgó vízmennyiségből (evaporáció). E két tagol — tehát a növények által párologtatott vízmennyiséget és a felületekről elpárolgó vízmennyiséget — sokszor együtt kezelik, és mint területi párolgást (cva- potranszspiráció) tartják szóimon. A VÍZFELÜLETEK PÁROLGÁSA A vízfelület párolgása elméleti úton számítható. A számításhoz ismerni kell a vízfelszín hőmérsékletét, a levegő hőmérsékletét, a levegő páratartalmát, a szélsebességet. A tapasztalati képletek közül leginkább elterjedt Meyer képlete, mely szerint ahol P = a havi párolgás (mm); az E (V) a felszíni vizrétegben mért havi közepes hőmérséklethez tarTBZÖ"xelítettségi páranyomás (mm); e = a felszínhez közeli légrétegben mért havi közepes páranyomás (mm); v = a havi közepes szélsebesség (m/mp); a és b a műszerek elhelyezésének magasságától függő állandók. A képlet használatával és a hazai mérési adatokkal ellenőrzött vizsgálatai alapján Szesztay megszerkesztette a vízfelületek évi párolgási adatainak országos eloszlását (19. ábra) 10 000 000 m3-nél nem nagyobb térfogatú tározókra (67). Azokat a szorzókat, melyekkel az évi átlagos párolgás értékét szorozva, a havi párolgás kapható, a következőkben közöljük: január 0,010 május 0,140 szeptember 0,110 február 0,015 június 0,170 október 0,054 március 0,035 július 0,200 november 0,015 április 0,080 augusztus 0,160 december 0,010 A számításhoz szükséges adatok beszerzése gyakran nehézségbe Ütközik. A párolgás számítása olyan esetben, mikor a léte, ítmény még csak tervezés 50
