Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
A talajvíz mozgására általános érvényű a Darcy francia hidraulikusról elnevezett képlet, mely szerint Q = k.~. F^'V I • F, (11) ahol hfl —la vízszin esése; k = a vízvezető rétegtől függő szivárgási tényező (m/mp); F = az a keresztmetszet, amelyen az átfolyó vízmeny- nyiséget számítjuk (m2). Darcy a k tényezőt, mely a vízvezető réteg hézagainak méreteitől függ, igen egyszerű berendezéssel állapította meg (17. ábra). Felül nyitott, alul sűrű szitaszövettel zárt hengerbe helyezte a zavartalan rétegmintát. A hengerben a minta fölött állandó magasságú vízszintet tartott. A mintán átfolyó víz alsó vízszintmagasságát is állandósította. így a két vízszint között a h magasságkülönbség és a minta/hossza állandó lévén, változatlan / esésnél tanulmányozhatta a k szivárgási tényező változását. Az átszivárgott víz mennyiségét az alsó vízszintet tartó edény túlfolyójánál mérte. A k szivárgási tényező értékére a következő számértékek ismertek: 17. ábra. Darcy berendezése a k tényező meghatározására A talajréteg minősége k értéke A talajréteg minősége k értéke a folyó felső szakaszán levő kavics középfinom kavics apró kavics durva kavicsos homok folyami homok homok vályognyomokkal 300—3000 mm/perc 2000 mm/perc 1300 mm/perc 000—1200 mm/perc 150— 500 mm/perc 50 mm/perc Ha az átszivárgott vízhozamot a talajtest szabad keresztmetszetével osztjuk, akkor az egységnyi átfolyási szelvényterületre eső vízhozamot kapjuk. Az egységnyi szabad keresztmetszeten átfolyó vízhozam számszerű értéke a vízmozgás sebességével egyezik. Ezt a következő képlettel írhatjuk föl: p = -| = k ■ I (12) Ez a sebesség azonban különbözik a talajrészecskék között észlelhető tényleges sebességtől, mert az F keresztmetszetnek csak egy hányada valóságos vízszállító keresztmetszet. (A keresztmetszet egy részét a nem mozgó vízhártyák foglalják el.) Ezért az előbbi képletből adódó sebességet szivárgási sebességnek nevezzük, jelezve ezzel, hogy ez képzelt sebesség. A talajvíz mozgásának átlagos sebessége napi 5 —6 m. Kivételes esetekben, kavicsban elérheti a napi 18 m-t is. Ha a talajban végbemenő vízmozgás sebessége nagy, és ez a sebesség a talaj- vízszin esésének hirtelen megnövekedéséből állott elő, előfordulhat, hogy a viszonylag nagy sebességgel mozgó víz egyes talajszemcséket magával sodor. így a talajban üregek keletkeznek. A talajban keletkező üregek okozzák a talajtörést. A talajtörés különböző károknak lehet ázTöka (pl. a kutak túlzott mértékű meg48 finom agyagos homok 20 mm/perc Duna-homok 12 mm/perc finom iszapos homok ' 0,0 —0,00 mm/perc vályog 0,00—0,000 mm/perc iszap T70 5~ mrn /perc ’ / agyag 10-"*—Í0-8 mm/perc f
