Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
Valamely időszak jellegzetes adatait külön is nyilvántarthatjuk. A Tisza szolnoki vízmércéjén 1921 —50-ben észlelt adatok közül a max., min., valamint az 1, 5, 10, 25, 50, 75, 90, 95, 99%-os valószínűséggel várható (ilyen tartósságú) értékeket, havi bontásban a 15. ábra ábrázolja (80). A VÍZHOZAM A vízállás idősorok földolgozása azért is lényeges, mert ennek alapján könnyen következtethetünk vízfolyásaink vízhozamadataira is. Egy-egy vízálláshoz ugyanis — ha a meder állandó — meghatározott vízzel telt keresztszelvény tartozik. Ha e keresztszelvényt megszorozzuk a rajta átfolyó víz középsebességével, akkor megkapjuk a mederben folyó vízhozamot. Képletben ezt úgy fejezzük ki: Q = vk- F (10) ahol Q mederben folyó vízhozam (m3/mp), vk a vízfolyás középsebessége (m/mp) és F az átfolyó víz keresztmetszete (m2). Ha különböző vízállásoknál megmérjük, hogy mekkora a vízzel telt kereszt- szelvény és a víz sebessége, akkor könnyen számíthatók a vízállás értékekkel jellemzett vízhozamok. Ebből az adatsorból szerkeszthető meg a vízmércéhez tartozó vízhozamgörbe (QH görbe). A vízhozamgörbe tengelykeresztben ábrázolja, hogy a különböző vízállás értékekhez milyen vízhozam tartozik. A vízhozamgörbék vízszintes tengelyén a vízhozamadatok, függőleges tengelyén a vízállásadatok helyezkednek el. A Duna nagymarosi vízmércéjéhez tartozó vízhozamgörbét a 16. ábrán látjuk (42). Olyan időszakra, melyen belül föltételezhető, hogy a vízfolyás a vízmérce szelvényében medrét lényegesen nem változtatta, visszamenőleg meg tudjuk állapítani a rendelkezésünkre álló vízállás adatok alapján a vízhozamok idősorát. Ha a vízmérce észlelése óta eltelt időszakon belül a meder keresztszelvény-méreteiben lényeges módosulás észlelhető, akkor a vízállások idősorának csak azokat az értékeit használhatjuk, melyeknél a jelenleg mérhető ismert mederszelvény föltételezhető. Az olvasó figyelmét egy kisebb hibaforrásra, illetőleg javításra kell fölhívni. A szelvényen átfolyó víz középsebessége a vízszín esésétől függ. Az árhullámok vizsgálatakor rámutattunk arra, hogy áradás alkalmával a vízszín ugyanazon a helyen nagyobb esésű, mint az árhullám apadó szakaszában. így előfordulhat, hogy ugyanannak a vízállásnak megfelelő kereszt- szelvényben egyik esetben több, másik esetben kevem vízállás 46 16. ábra. A Duna nagymarosi vízhozamgörbéje (42)
