Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
nevezzük középszakasz jellegűnek. Egy vízfolyás helyszínrajzát látjuk a 8. ábrán. A felső szakaszon, ahol a hordaléktermelés általános, szabálytalan alakú és az alapkőzettől függő meder- szelvényt találunk. A középső szakaszban csészeszelvény alakul ki.Á kanyarulatokban ez a háromszög alakú, szelvénnyel cserélődik fel. Ugyanilyen alakúnak nevezhetjük az alsó folyás medreit is azzal a különbséggel, hogy itt a csészeszelvény helyett az átmeneti szakaszokban inkább a trapézszelvény alakul ki. A vízfolyások különböző mederkeresztszelvényeit láthatjuk a 9. ábrán. A természetes vízfolyás általában nem egyenes medrű. A legegyenesebb mederszakaszok talán még a felső szakaszon találhatók. A középső, illetve alsó szakaszon a meder kanyarok sorozatából áll. Lehetnek közben átmeneti egyenes szakaszok is, amelyek a kanyarok, ill. ellenkanyarok közé illeszkednek, ezeknek hossza azonban általában erősen korlátozott. A középszakasz jellegű kanyargós szakaszoknak jellegzetessége az, hogy a kanyar homorú oldalán a meder kimélyül. Itt megy végbe a hordaléktermelés. A kanyar domború oldalán a meder elsekélyesedik, a hordalékot itt rakja le a víz. Az egyenes szakaszokon találhatók a medernek a legkevésbé mély szakaszai. Ezeken a helyeken alkalmasak a vízfolyások az átjárásra, ezért ezeket a szakaszokat gázlónak nevezzük. A gázlónak régen a közlekedés szempontjából volt nagy jelentősége. Ma már elsősorban a hajózás miatt érdekesek, mert a legkevésbé mély szakaszai lévén a folyónak, kis vízállás esetén ezeken járhat az áthajózás nehézséggel (9. ábra). A víztükör szélességének felezőpontjait összekötő egyenest nevezzük a vízfolyás középvonalának. Ezen a középvonalon tüntetik fel a vízfolyás helyszínrajzán a szelvényszámokat, a torkolatiól mért távolságot. Az előzőkben említettük, hogy a keresztszelvény legmélyebb helye általában változik, és kanyarokban megközelíti a homorú partot. A legmélyebb fenékponthoz tartozó függőlegesben a legnagyobb a víz sebessége. A legnagyobb sebességek helyét sodorvonalnak nevezzük. A sodorvonal ismerete hajózás szempontjából rendkívül fontos, mert a hajóknak a hajózás biztonsága érdekében mindig a mély vizeket kell keresniük. A sodorvonal a kanyarulatoktól függően egyik vagy másik pártot közelíti meg, eközben metszi a vízfolyás középvonalát. Ez a metszéspont mindkét vonal, tehát a középvonal és a sodorvonal szempontjából is inflexiós szakaszon van. A vonalak ebben a pontban változtatják görbületüket. Ha a két egymást követő kanyar azonos irányú, és a két kanyarulat között van egy rövidebb egyenes átmeneti szakasz, akkor a sodorvonal bár megközelíti a folyó közép9. ábra. Mederszelvény-típusok 40 csatorna
