Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
tainkban foglalkozzunk velük. Az ellenük való védekezés meghaladja az üzemi kereteket, s a Vízügyi Szolgálat feladatkörébe tartozik. A rendszeres lefolyás útján a víz mélyedést mos ki magának a terepből. Ez a terepmélyedés a meder. Közelebbről valamely vízfolyás medrén a közepes vizek által kitöltött szelvényt értjük. A meder keresztszelvényének legmélyebb része az ún. mederfenék, amely közel vízszintes. A meder két oldalán vannak az oldalrézsűk, míg a medret követő terepszakaszokat partnak nevezzük. A part és az oldalrézsűk határvonala az ún. partéi, amely egyes vízfolyásoknál határozottan kirajzolódik, másoknál azonban nehezen ismerhető fel. Ha a víztükör fölött a vízfolyás irányába fordulunk, akkor jobb kezünk felé esik a jobb part, bal kezünk felé a bal part. Az általános eseteket magában foglaló felszíni vízmozgás mederhez kötött. A felszínen lefolyó csapadékvíz vagy maga alakít ki medret magának, vagy a vízrendezések során az ember épít ilyent részére. A természetes mederben folyó vizeket vízfolyásoknak, a vízlevonulás mesterséges útjait csatornáknak nevezzük. A vízfolyásokban, csatornákban mozgó vizek érinthetik a vízháztartás szemponí jából vizsgált területet, azon keresztül folyhatnak, abba befolyva hasznosíthatók, vagy az összegyűjtött káros vizek ezekben hagyják el a vizsgált területet. Elsőrendű feladatunk annak megismerése, hogy a víz rendszeres vezetésére kialakult medrekben vagy csatornákban a vízmozgást milyen törvények jellemzik, és hogy vízháztartási vizsgálatainkban miként vegyük figyelembe a különböző típusú vízfolyásokban lefolyó vízmennyiségeket. A VÍZFOLYÁS A vízfolyásokat nagyságuk szerint különböztetjük meg. Elsősorban hosszuk és a vízgyűjtő terület kiterjedése vagy pedig a vízfolyás hossza és vízhozama alapján lehet őket rendezni. A hossz és vízgyűjtő terület szerinti sorolást alkalmazva a vízfolyásnak a következő típusai vannak (42): Hossza Csermely, ér, patak Kisebb folyó Közepes folyó Nagy folyó Folyam < 100 km 100— 250 km 250— 500 km 500—1000 km > 1000 km Vízgyűjtő területe < 1000 km2 1000- 10 000 km2 10 000- 50 000 km2 50 000-150 000 kin2 >150 000 km2 Ezek szerint a Zagyva, Ipoly kisebb folyók, a Rába, Hernád, Körös közepes folyók, a Maros nagy folyó. A Tisza a Túr torkolata után közepes (hossza, illetve vízgyűjtő területe itt már meghaladja az említett alsó határt), Tiszafüredtől nagy folyó. A Duna Gönyütől folyam. A vízfolyásokban mozgó vízmennyiségek nagyságának érzékeltetésére fölsorolunk néhány adatot: Magyarországnak mint vízháztartás céljából vizsgált területnek összes vízbevétele sok évi átlagban kereken 5500 m3/mp = 170 km3/évre tehető. Ennek a mennyiségnek]66%-a folyóink vízgyűjtő területének országhatáron túli részéről származik. Az országhatáron- tÖlT- vízgyűjtő területekből származó vízbevétel csaknem teljes egészében felszínen befolyó víz, és összes mennyisége 3620 m3/mp = 114 km3/év. Az országhatáron belülről származó és a víz38
