Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
A TALAJVÍZSZIN SZABÁLYOZÁSA Kultúrnövényeink kielégítő fejlődésének egyik feltétele, hogy a talaj hézagtérfogatát kedvező arányban töltse ki a víz és a levegő. Ezt a kedvező arányt fejezi ki a növények statikai vízigénye. A 39. táblázat arról közöl adatokat, hogy egyes kultúrnövényeinknél a talaj hézagtérfogatának hány százalékát töltse ki kedvező esetben víz, illetőleg levegő (35). A jelölt víz—levegő aránytól, akár nedves, akár száraz irányban eltérve, a növény fejlődése visszaesik, majd megáll, sőt a növény el is pusztul. Már volt szó arról, hogy a talajvízszin alatt, sőt bizonyos mértékig felette is (a zárt kapilláris rétegben) a víz minden levegőt kiszorít a talajból. Ha a talajvíz felér abba a talajrétegbe, ahol a növények gyökereinek zöme helyezkedik el, a növények fejlődésükben visszamaradnak, majd fulladás áll elő. Ha viszont a talajvíz olyan mélyen van, hogy a gyökerek nem érik el, a növény nem tudja vízszükségletét kielégíteni a talajban tározott és talajvíz alakjában jelenlevő vízkészletből. Fejlődését ilyenkor a természetes csapadék időszakos kimaradásából keletkező aszály nagymértékben visszaveti. A növények vízigénye, gyökértömegének térbeli elhelyezkedése változó. Egyes növények megsínylik a magas talajvízállást, mert levegőigényesek lévén, a talaj pórusaiban nem találnak elég levegőt. Mások kívánják, hogy nagy víz- fogyasztásukat a magas talajvízből könnyen kielégíthessék. A talajvízszin kedvező mélységére vonatkozó összefüggésekről a 89. ábrán már kaptunk tájékoztató adatokat. A különböző növénykultúrák biztonságos termelése tehát szükségessé teheti a talajvíz magasságának szabályozását. A talajvízszin süllyesztése a talaj lecsó polásávat; a káros vízszin- süllyedés megelőzése, talajvízdúsítással történik. A talaj lecsapolása alatt a mocsaras, vizenyős talajban levő, könnyen mozgó vízkészletek eltávolítását értjük. A talajvíz dúsításával a talaj- vízkészletet mesterséges úton tápláljuk. A talajvíz fogyasztását vagy egyéb okból történő készletcsökkenést ún. betáplálással ellensúlyozzuk. A talajvíz dúsításának ma már sok korszerű módszere ismeretes. A helyszínre vezetett felszíni vizek beszivárogtatását a vízvezető talajrétegekbe ál39. táblázat. A gazdasági növények víz- és talajlevegő- igénye a hézagtérfogat százalékában (33) Növény Vízigény Talaj levegő- igény hézagtérfogat %-ban Borsó 63 37 Kukorica 69 31 Bíborhere 73 27 Árpa 74 26 Búza 74 26 Paradicsom 75 25 Paprika 75 25 Rostlen 76 24 Olajlen 78 22 Dohány 78 22 Karalábé 78 22 Sárgarépa 78 22 Cukorrépa 80 20 Kuk. csalamádé 80 20 Lucerna 80 20 Kender 81 19 Vöröshere 88 12 Káposzta 90 10 173
